Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)
Dr. Terplán Zénó: Herrmann Emil
3. á&ra Prof. L. Tetmajer levele Herrmann Emil professzorhoz professzor is küszködött a magyar nyelvvel, hiszen éveken át németül tartotta előadásait, s csak 1867 után kezdett igazán magyarul tanulni, amikor a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akadémián is magyar lett a tanítási nyelv, A nyelvi nehézségekre utal e könyv előszavának az a mondata, amelyben a szerző ,,a nyelvbeli nehézségek leküzdésénél fiatal barátom, Bihari Ödön akad. tanársegédnek” mond köszönetét. Tény, hogy a megjelenés időpontjában korszerű tartalmú, módszerében jól összeállított tankönyv volt, megküzdve azzal a nehézséggel is, amelyet az új magyar szakszavak bevezetése, meghonosítása jelentett. Érdemes ezért legalább a fejezetcímeket e helyen összefoglalni: I. Az egyenes tartó derékszilárdságai II. Az egyenes tartó hajlító szilárdsága III. Az egyenes tartó hajlítása középvonalára merőleges terhek által 16
