Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)

Dr. Terplán Zénó: Schimanek Emil

közi műszaki fejlődéstől való elmaradásunkat, és így biztosítani a magyar mérnökképzés színvonalának a fenntartását.

Az elmaradás azonban megmaradt, és ha a gépészmérnökképzés át is alakult a gazdaságos tervezés, gyártás és üzembentartás kívánalmainak megfelelően, a veszélyekre 1937-ben, a Felsőoktatási Kongresszuson, a ,,Laboratóriumi munka a mérnökképzésben” c. előadásában újra felhívta a figyelmet, bírálva az oktatásügyi vezetés hibáit (40).

Utolsó oktatáspolitikai felszólalása 1941-ben hangzott el az MMÉE mérnökképzési vitájában, amelyen Kelemen Móric mint vitaindító elsősorban az 1937- es Felsőoktatási Kongresszus eredménytelenségét bírálta. Schimanek Emil ezúttal az 1909. évi állásfoglalásához hasonlóan ismét védekező álláspontot foglalt el, de hozzászólása még így is figyelemreméltó szempontokat tartalmaz (47).

Amikor 1941-ben a Budapesti Műszaki Egyetem jogelődjén díszdoktorrá avatták — mintegy elismerve tanári munkásságát, oktatáspolitikai és gyakorlati műszaki tevékenységét, ellensúlyozva a társadalmi nagyobb elismerés eddigi következetes hiányát — Vajda Ödön dékán Schimanek professzor sokoldalú közéleti, tudományos, feltalálói tevékenységének méltatása után a következő gondolattal fejezte be (és fejezi be e sorok írója itt is) tanári méltatását [25]:

,,Akkor, amikor a tanári széket 27 éves korában elfoglalta, sokat várt tőle a műegyetem, és sokat várt tőle a magyar műszaki tudomány és a magyar ipar. És ő annál, amit vártak, sokszorosan többet nyújtott. Sok elismerésben részesült, de azt hiszem, hogy legjobban esik neki tanártársainak megbecsülése, akik a tiszteletbeli doktori címet —- ezt a legnagyobb kitüntetést, amit a Műegyetem adhat — juttatták neki.”

III. Schimanek Emil mint feltaláló

A legegyszerűbb Vajda Pál „Nagy magyar feltalálók” c. könyvéből [26] idézni: „...nevéhez fűződik egy újrendszerű karburátor (ún. ESSE-karburátor) feltalálása. Mivel ennél a porlasztást okozó depresszió állandó, és a benzin mennyiségét tűszelep szabályozza, elérhető, hogy a motor a mindenkori terhelésnek megfelelő legjobb keveréket kapja. Egy másik találmánya a befecskendezett olaj előmelegítésével növeli a Diesel-motorok teljesítményét és hatásfokát, és lehetővé teszi a nehézolajok (pl. kátrányolajok) elégetését. Stratoscop nevű találmánya megakadályozza azt, hogy az automobil-motor üzemanyagot fogyaszszon akkor, amidőn lejtőn lefelé haladva nem hajtja a kocsit. 1913-ban (helyesebben: 1912-ben, a szerző megjegyzése [22]) egy újrendszerű gázmotort talált fel, a hatütemű Diesel-motort. Ez a motor egyéb előnyein (jobb porlasztás stb.) kívül, azonos hengertérfogat mellett, 25%-kal nagyobb teljesítményt ad, mint a négyütemű. A 40-es években egy új generátor gáz-motor eljárást dolgozott ki, amely a generátorban termelt gázminőség állandóságát és a gázkeverék összetételét szabályozza. Tudományos eredményei közé tartozik a vákuummal szem156