Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)

Dr. Terplán Zénó: Schimanek Emil

1910-ben Cserháti Jenő professzortársának váratlan elhunyta után elismerő, baráti megemlékezést írt a Magyar Mérnök és Építész Egylet (MMÉE) Közlönyében (22), majd egy év múlva a budapesti műegyetemen ő mondott róla emlékbeszédet (23).

1910-től több mint 30 éven át az Országos Automobilszakértő Bizottság elnöke volt. A magyar automobilizmus terén szerzett érdemeinek elismeréséül megkapta a K. M. Automobil Club (KMAC) Andrássy-érmét [12].

1912- ben elsőként elnyerte az MMÉE Cserháti-plakettjét ,,Űj nyersolaj motorokról” c. egyleti előadása alapján [2].

1913- ban kitüntették az MMÉE legnagyobb irodalmi díjával: a Hollándíjjal, ,,A gázmotorok munkabírásának növelése” (26) c. tanulmányáért [3].

1913-ban jelent meg a VDI—Z.-ben a hatütemű nyersolajmotor találmányáról szóló cikke németül is (27).

Az 1916/17—1917/18-as tanévekben a BME jogelődjén, a Gépészmérnöki Osztály (ma Kar) dékánja volt [1, 16].

1922-ben a VDI—Z.-ben megemlékezést írt Bánki Donátról, akihez őszinte barátság fűzte (31). Életének utolsó műveként, 1954-ben magyar nyelven is maradandó emléket állított Bánki Donátnak (65).

Az 1923/24—1924/25-ös tanévekben a mai Budapesti Műszaki Egyetem jogelődjének rektora volt [1, 16]. Rektorsága alatt szervezte az első ízben megrendezett Országos Természettudományi Kongresszust, amelynek 1926- ban elnöke volt, majd a megalakult végrehajtó bizottságnak is elnöke lett. E tisztségében szervezte meg az 1929 és 1945 között működő Széchenyi Tudományos Társaságot, amelynek mindvégig főtitkára volt. E társaság, fennállása alatt 1,5 millió pengő támogatást folyósított a hazai tudományos munka támogatására [12].

1925-ben két jelentősebb szabadalmi bejelentése volt: karburátora, amely később ESSE-karburátor néven vált nevezetessé (35); továbbá belsőégésű motorok töltőkompresszoraihoz újrendszerű hajtómotor-elvet dolgozott ki.

1925-ben a magyar automobilizmus fejlesztésében szerzett érdemeiért államfői elismerésben részesült. Ugyanebben az évben belügyminiszteri köszönetét kapott a fővárosi közérdekű vállalatainak és üzemeinek megvizsgálására kiküldött bizottságban való eredményes közreműködéséért.

A 30-as években tudományos munkássága alapján az egyetem küldötteként tagja volt a Felsőháznak [16].

1935-ben a repülőgép-porlasztójára kapott világszabadalmat. Ugyanezen az elven működött az a szerkezet, amely megakadályozta az autó-motor üzemanyagfogyasztását a lejtőn lefelé haladtában.

1937-től új generátor gáz-motor eljárást dolgozott ki, amely a generátorban termelt gázminőség állandóságát és a gázkeverék összetételét szabályozta. Erre 1945-ben az USÁ-ban is szabadalmat kapott.

1939-ben jelent meg a Technika c. folyóiratban a nagy feltűnést keltő polémiája Jendrassik Györggyel a gázturbina jövőjéről [6, 8] (43).

10 Műszaki nagyjaink V.

145