Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)

Dr. Terplán Zénó: Bartel János

5. ábra

Párizs, 1930. máj. 28: bankett a Palais d’Orsay-ben (az egyetlen hölgyrésztvevő Dr.

Bartel János Margit lánya)

kona volt — tudományos pályafutásának megindulásakor sokat járt Bartelékhez, és Bartel mindig szívesen segítette, jó tanácsokkal látta el.

Dr. Bartel János nemzetközi elismerést két sín-értekezleten ért el, az 1935. évi budapestin és az 1938. évi düsseldorfin. Vagyis nyugdíjasként is aktív maradt a szakmai közéletben. 1935-ben, a budapesti III. Nemzetközi Sín Értekezleten ,,Zur Frage der Kerbzähigkeit des Schienenwerkstoffes” c. előadást tartott (15, 16), míg az 1938. évi düsseldorfi IV. Nemzetközi Sín Értekezletre „Kerbzähigkeit im Betrieb gebrochener Eisenbahnschienen” c. előadást küldött be. Tervezte a személyes részvételt is, de ebben egy kisebb baleset megakadályozta.

Minden esetre megállapítható a (13—16, 18, 19) tanulmányokból, hogy ezekben az években az ütőmunka vonatkozásában tudott még újat mondani a nemzetközi szakmai közvélemény előtt.

R. Küknél, mindkét sín-értekezlet aktív résztvevője, a VDI-Zeitschriftben számolt be részletesen az értekezleteken elhangzott előadásokról. Bartel 1935. évi, budapesti előadásáról a következőket írta (magyarra fordítva):

„A továbbiakban Bartel J. Budapestről megjegyzésre érdemes hozzászólást tartott az ütési sebesség befolyásáról a bemetszett próbatest kísérletek ered-124