Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)

Dr. Terplán Zénó: Bartel János

szó, a tárgynak könnyebb megítélése végett célszerűnek tartom a kísérletek­nek az elvégzés sorrendjében való ismertetését.” Az értekezés Rejtőnek 1896 és 1910 között megjelent magyar, német és fran­cia nyelvű dolgozatait és saját, 1905—1906-os magyar nyelvű cikkeit idézi. A doktori szigorlat Mechanikai technológia c.főtárgya arra utal, hogy egy pár éven át tartó együttműködés Rejtő Sándor professzorral vezetett Bartel János e ki­emelkedő tudományos eredményére, sikerére. Hiszen 1913-ig még alig szerezte meg hazánkban néhány gépészmérnök ezt a rangos tudományos címet. Valószínű, hogy a doktori értekezés egyik mellékterméke az 1914-ben közzé­tett ,,A finomlemez minőségi vizsgálata” c. összefoglalása (7), amelyben több figyelemre érdemes, hasznos gyakorlati tanács olvasható. Nagyon érdekes az 1915-ben megjelent ,,A bemetszett rudak hajlító ütőpró­bája” c. tanulmánya (8), mert ezt Rejtő Sándor akadémikus professzor 1918- ban megjelent ,,Az elméleti mechanikai technológia alapelvei és a fémek tech­nológiája” c. könyvének II. kötetében nyolc oldalon át részletesen ismertette a következő hivatkozással: „Mindezeket BARTEL JÁNOS DR. az „Anyag­id ábra Doktori oklevél 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom