Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)
Pénzes István: Verancsics Fausztusz
1606. március 13-án kelt rendeletével engedélyezte a rendbe való belépést. Verancsics Fausztusz nem élt a lehetőséggel. A visszahúzódás okát nem ismerjük. A visszalépésben része lehetett a kényelemféltésnek, amiben, mint főpapnak része lehetett. S persze lehettek olyan okok is, amelyeket a késői találgatás nem föd fel. A Habsburg-önkényuralom ellen a felkelők győzedelmeskedtek. 1605. áprilisában, a szerencsi országgyűlésen, Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választották. A Habsburgok béketárgyalásokra kényszerültek. Bocskai István és Mátyás főherceg (1557—1619) — az elmebeteg Rudolf helyett, képviselve a Habsburg-házat — 1606. június 23-án kötötte meg a ,.bécsi béke” néven ismeretes békeszerződést. Ez a megállapodás, egyebek mellett, megengedte a magyar rendeknek a szabad vallás gyakorlást, kimondta azt is, hogy a közhivatalokba csak magyarok nevezhetők ki, továbbá Bocskai uralma alatt helyreállt Erdély függetlensége is. Az események összességükben nagy csalódást okoztak a pápai udvarban azoknak, akik a magyar ellenreformáció gyors sikerében reménykedtek. Verancsics Fausztusz is azok között lehetett, akik csalatkoztak. Tóth László valószínűsítése szerint [102. 29. p.] Verancsicsot — a Bocskai-féle felkeléssel szabad utat nyert — protestantizmus késztette a ,,De lo stato presente” . . . című emlékiratának megírására, amelyben a magyar katolikus állapotokat ismerteti. Az emlékirat hatására a pápai udvar kérte Verancsicsot, írja meg a reformjavaslatait. Ekkor készült el az ugyancsak Verancsicsnak tulajdonított , ,11 modo di restaurare” című emlékirat, melyet V. Pál pápának 1606. május 3-án adtak át. A 1606. év fontosságát számunkra nemcsak az emlékiratok jelzik, hanem az a horvát nyelvű mű is, amelyről — túlzáshoz folyamodva — csak azt tudjuk, hogy létezik. A mű címe: Xivot Nikoliko Izabraniih Divviicz po Faustu Wrancsichyu Bizkupu Csanadzkomu, Romáé, 1606. A mű — magyar könyvészet által jegyzet — példányát állítólag a zágrábi akadémia könyvtárában őrzik. Verancsics sem nem tért haza, sem itáliai helyzetét nem rögzítette. így, mint magyar püspököt, meghívták — a Mátyás főherceg által kezdeményezett — és 1608. január 15-ére összehívott pozsonyi országgyűlésre. De Verancsics nem jelent meg sem a januári, sem a szeptembertől novemberig húzódó országgyűlésen. Pedig fontos események zajlottak. Mátyás erőszakkal lemondatta Rudolfot. Júniusban már Mátyás kezében volt a magyar korona, bár még hátra volt a királlyá választás. Az eseményt igyekeztek előkészíteni. Ennek a folyamatnak lehetett része az is, hogy Veráncsicstól Mátyás elvette a sághi javadalmat és azt — kinevezéssel együtt — Veres Ruber Pálnak adományozta. Az effajta előkészítés nem maradt hatástalan. 1608. november 16-án a Habsburg ivadék Mátyást Magyarország királyává választották. Ide tartozik az 1608. évnek még egy adata. Urbinó hercegétől Verancsics engedélyt kért és kapott híres pesarai könyvtára látogatására [33. 14—15. p.]. 28
