Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)

Rév Pál: Schwarz Dávid

9. ábra

A Sehwarz-féle alumíniumból készült kormányozható léghajó próbaútja Berlinben.

a váratlan fordulat következtében megijedt és hirtelen sok gázt engedett ki a szelepen. Ennek eredménye az lett, hogy a léghajó a durva leszállás következtében erősen megsérült. (10. ábra)

Jagels a léghajóval folytatott próbafelszállásáról készített jelentését a következő sorokkal fejezte be: . . Meggyőződésem, ha a hajtószíjak a tárcsákról nem csúsztak volna le, egészen biztos, hogy a léghajóval ahogyan volt, az azon a napon fújó széllel szemben hajózhattam volna és minden irányban kormányozhattam volna.” (25)

A Schwarz-léghajó Berlinben történt felszállásáról, a jármű általános értékelését e tanulmány végére hagyva a bemutatón résztvett kortársak friss benyomásairól a szaksajtó, valamint a hírlapok bő tudósításokban számoltak be. A „Die Reichswehr” című osztrák hivatalos katonai szaklap 1897. november 6-i számában az emlékezetes felszállást megtekintő munkatársának tollából a léghajó felszállásáról a következő méltatás jelent meg: „Minden sikerült, a léggömb megtöltését kifogástalanul elvégezték, a felszállás a várakozásnak megfelelően történt, a léghajó leküzdötte az ellenszelet, amit a megfigyelő tisztek nagy elégtétellel a léghajó kormányozhatóságának bizonyításaként üdvözöltek. A kísérlet tökéletesen sikerült volna, ha a szél nem dobja le a hajtószíjat először a jobb, majd a bal légcsavarnál. Ha a szíjakat védőszerkezettel látták volna el, — ez nem történt volna meg, de senki sem látta előre ezt az eshető-208