Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)
Rév Pál: Schwarz Dávid
6. ábra A Németországban készült Schwarz-léghajó. A léghajótest szerkezeti rajza. szerkezettel került masszívan rögzítve a hajótesthez. A léghajó gondolájának hossza 3,8 m, szélessége 2,00 m, magassága, pedig 1,2 m volt. (7. ábra) A hajtómű, — a német Daimler-gyár, 4 hengeres vízhűtéses benzinmotorja — a gondolába került beépítésre. A motor a gyári tájékoztató szerint 10 LE-s, könnyítésére alumíniumból készült forgattyúházzal és karburátorral (23) volt ellátva. (8, ábra) A léghajót 4 db fém-légcsavar hajtotta. A gondolába került beépítésre a 2,60 m átmérőjű toló légcsavar, a gondola aljára a 2 m átmérőjű emelő légcsavar és végül a léghajótest két oldalára volt szerelve egy-egy 2 m átmérőjű húzó légcsavar. A légcsavarok motoros meghajtása kúpkerekekkel, szíjtárcsák segítségével történt. A léghajó kormányzása a hajótest két oldalán elhelyezett légcsavarok egyikének időleges kikapcsolásával történt. A léghajó gázzal való első próbatöltésére 1896. október 9-én került sor. A rendelkezésre bocsátott gáz rossz minősége miatt azonban a szükséges felhajtóerőt elérni nem sikerült. (24) Az elkészült léghajó megfelelő minőségű töltőgázra várt. 205
