Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)
Rév Pál: Schwarz Dávid
mák szinte a léghajózás kezdetétől igyekeztek háborús célokra alkalmazni a meleg levegővel, gázzal töltött légijárműveket. E tapasztalatok tovább fejlesztésével igyekeztek a megoldáshoz közel kerülni. Az orosz hadvezetőség Schwarz pétervári léghajókísérleteit megelőző hónapokban próbálta ki — jelentős anyagi ráfordítással — a Kosztikov—Almozov tervei szerint épített léghajót. Ezt a konstrukciót az Orosz Műszaki Társaság használhatatlannak nyilvánította. (6) Az előbbiekben ismertetett feszült nemzetközi helyzet és az addig folytatott eredménytelen tervezési, repülési kísérletek késztették az orosz katonai vezetőket arra, hogy kellő figyelmet fordítsanak Schwarz kormányozható léghajó találmányára. Ilyen előzmények után hagyta jóvá az orosz hadügyminisztérium Schwarz Oroszországba utazását és biztosította a kormányozható léghajó építéséhez szükséges anyagi feltételeket. A Szovjet Tudományos Akadémia egyéb tudományos állami szervek segítségével az 1950-es évek második felében, az addig zárt, szigorúan bizalmasan kezelt cári katonai levéltár anyagából válogatott dokumentum-gyűjteményt adott ki. (7) Ebben található néhány adat Schwarz oroszországi léghajóépítő tevékenységéről. Megismerjük P. Sz. Ványoszki hadügyminiszternek Schwarz meghívására vonatkozó határozatát. Az ügyiratra sajátkezűleg a következőket írta: ,,A kísérletek elvégzésére jöhet, sikertelenség esetén semmi felelőséget nem vállalunk. Amennyiben eredmény mutatkozik, a feltaláló hozzájárulása nélkül találmányát nem használjuk fel.” (8) A hadügyminiszter említett határozatáról X. X. Obrucsev vezérkari főnök 1892. májusában tájékoztatta Zabotkin tábornokot, a hadsereg Főmérnöki Igazgatóságának parancsnokát, egyben megküldte részére a miniszteri leirat másolatát. Schwarz az orosz kormány meghívására 1892. nyarán érkezett a birodalom akkori fővárosába Szentpétervárra. A megérkezést követő megbeszélések, értekezletek után a szükséges anyagok beszerzésére kiutalt pénz birtokában Ausztriába és Xémetországba utazott, hogy megrendelje a léghajó építéséhez szükséges alkatrészeket és a Daimler 4 hengeres soros benzinmotort. (9) Schwarz alumíniumból akarta léghajója vázát elkészíteni, ezért kapcsolatot keresett a Westfáliában élő Carl Berggel, akinek Evekingben volt alumíniumgyára. (1. ábra) Schwarz találmánya felkeltette az alumíniumgyáros érdeklődését és 1892. augusztus 23-án megállapodást kötöttek. (11) Ebben Berg vállalta, hogy az első léghajó teljes alumínium tartozékait önköltségi áron szállítja. Viszonzásként az elkészült léghajó után, ha azt a hatóságok átveszik, a feltaláló Bergnek készpénzben 50 000 márkát fizet és kötelezi magát, hogy a léghajók további előállításához szükséges anyagokat a következő húsz évben kizárólag az alumíniumgyárostól szerzi be. 13 195