Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)
Rév Pál: Schwarz Dávid
II. Schwarz Dávid és a léghajója A léghajó kormányozhatóvá tételére folytatott kutató munkában kortársait megelőzve egy érdekes pályafutáséi embernek sikerült elsőnek célba érnie. A magyar származású Schwarz Dávid volt az, aki a világon elsőnek készített könnyűfémből üzemképes közlekedési eszközt. Kormányozható, alumínium léghajója 1897. évben, Berlinben sikeresen a levegőbe emelkedett. A feltaláló sajnos ezt már nem érhette meg. Felőrlődve abban a közönyben, sőt gúnyban, amely léghajó találmányait és kísérleteit körülvette, egészségileg és anyagilag tönkremenve, közvetlenül munkájának sikerre vitele előtt, fiatal korában ragadta el a halál. Schwarz eredményes munkájával fejeződött be az a korszak, amely a Montgolfier-féle léggömb első felszállásával kezdődött. A léggömb a szél játékszeréből a levegőt uralma alá rendelő kormányozható léghajóvá fejlődött. Ki volt a feltaláló ? Munkásságáról, léghajóépítő tevékenységéről többet tudunk, mint életéről. Születési körülményeire, gyermekkorára a szülőhelyén végzett kutatások eddig nagyon szerény eredménnyel jártak. A második világháború és az azt megelőző és kísérő humánum sárbatiprása, az írásos források döntő többségét elpusztította. Ennek az áramlatnak a következménye, hogy a kutatónak azt sem tette lehetővé, hogy apáról-fiúra szálló emlékezések összeállításával, értékelésével a feltaláló gyermekkorát hitelesen rögzítse. * Schwarz Dávid 1850. december 7-én született Keszthelyen. Édesapja foglalkozását illetően is eltérőek az adatok. Az eddigi kutatások szerint szabó vagy kereskedő volt és 1853. februárban tüdőgyulladásban elhunyt. Hét gyermeke volt. A legfiatalabb Dávid volt, aki apja halálakor alig múlt két éves. (4) A család az apa életében is szegénységben élt, de halála után létfenntartásuk bizonytalanná vált. A gyermekek a keszthelyi elemi iskolába jártak. Idővel az özvegy — kedvezőtlen anyagi körülmények miatt — népes családjával Szlavóniába költözött. A család sorsáról, Dávid ifjúságáról több adatot felderíteni nem lehetett. Csak annyit tudunk, hogy hivatásának a fás-szakmát választotta. A sorsát eldöntő léghajóépítésig Horvátországban erdőkitermeléssel és fa értékesítéssel foglalkozott. A zágrábi házassági anyakönyv tanúsága szerint 1880 évben feleségül vette a Zágrábban élő Kaufmann Melániát. Házasságukból három gyermek született, egy fiú és két leány. A legfiatalabb: Schwarz Vera, a híres operaénekesnő, a bécsi operaház örökös tagja, 1864-ben halt meg. Pál nevű fia Csehország németek által történt bekebelezéséig Karlovj^ Vary-ban volt mérnök. Feltehetőleg a hitleri fajüldözés egyik áldozata lett. Dóra nevű leánya Dr. Elegovic-s ügyvéd felesége volt. A család a második világháborúban pusztult el Szerbiában. 13 Műszaki nagyjaink IV. 193
