Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)
Pénzes István: Verancsics Fausztusz
XVI. Folyó közepébe épített malom A malmokat rendszerint a folyók partjaira építik, a partokra, amelyek néha szűkölködnek vízben, máskor meg túl nagy bőségben ontják. így az egyik is, a másik is, akadályozza és késlelteti a malomkövek tevékenységét. E kényelmetlenségekkel szemben nekem jónak tűnik, ha előreláthatóak vagyunk. Ügy ítélem meg, hogy igen hasznos lenne a malmokat a folyók közepébe építeni, bizonyos számú cölöppel alátámasztva, mégpedig ott, ahol a folyó sodrása a leghevesebb, ugyanis ezt kényelmesen meg lehetne tenni egy híd közelében. És ezt a hajtóművet úgy kell megszerkeszteni, hogy a műveletre és a mozgatásra alkalmas szárnyai segítségével, egyik oldalon befogadja a vizet és a másikon kibocsássa. A malom így semmilyen időszakban sem pihen, folyamatosan működik, bármilyen nagy vagy kicsiny is a víz körülötte. XVII. Sziklához erősített malom Található néhány olyan hely, ahol a folyó hegy mellett elhaladva, azt nagy erővel és vadsággal csapkodja. Itt hasznos lesz malomköveinket a sziklához csatolni és erősíteni. A szárnyaival, meg a karjaival mélybe eresztett tengelyt három gerendával kell fenntartani és alátámasztani. A vízikerék folyó mélysége miatt nem érhet le egészen a fenékig, annak ellenére, hogy az említett tengelyt gerenda tartja. XVIII. Tengerszoros fölé épített malom Mind a mai napig ki volt rá képes, hogy a tengert megfékezze, azzal a céllal, hogy malmokat forgasson ? Ami minket illet, mi úgy gondoljuk, hogy ezt meg lehet tenni. Azonban nem mindenütt, hanem csak jó mélyen a tengerszorosokba és elzárt helyeken. Am arra kell ügyelni, hogy a hely ne legyen nyílt terület és ne legyen kitéve a hullámoknak. Van egy más mód is, amit alkalmazhatunk és amivel segíthetünk, igénybevéve a tenger segítségét és erejét. Ez esetben ásni kell egy tavat a tenger partján, abban a magasságban, ameddig a tenger szokás szerint megárad, hogy áradása idején a tó megteljék vízzel. Amikor a tenger vize visszahúzódik, akkor a tó is apadjon, víz follyon el a csatornán — és ily módon hajtsa a malomköveket. Az ilyen találmányt az óceánnál sokkal kényelmesebben lehetne alkalmazni, annak nagyobb apálya és dagálya folytán. Erre azonban valamikor régen egy barátom tanított meg. 119
