Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)

Pénzes István: Verancsics Fausztusz

reneszánsz kicsiszolódott alapjaira épült. Egyénisége, alkalmazkodva az őt befogadó élettér kényszereihez, életútját váratlan fordulatokra késztette.

Bár nem látványosan, de a politika is át- és átszőtte Verancsics tevékenységét. Beleszólásra, véleményalkotásra ösztönözte őt társadalmi helyzete, széleskörű érdeklődése, és öregkorára nagy tapasztalata. Verancsics elítélte a rendi anarchiát. A centralizáció híve volt. Azok közé a főpapok közé tartozott, akik hittek abban, hog}^ a Habsburg-hatalom kiűzheti a törököket. A katolikus császári udvar azonban nem szívesen veszélyeztette érdekeit a protestáns többségű Magyarországon. Verancsics felfogásában és kifejtett nézeteiben —Forgáchék hatalmaskodásával szemben — a katolikus restauráció az egyház belső megújhodásával kezdődött volna. Elképzeléseit az emberiességre és a meggyőzésre építette, amely mentes volt a durva cselekedettől, a példák erejével kellett volna hatniok.

Verancsicshoz közelebb állt a filológia és filozófia, mint a hittudomány. A politika nyugtalanító viszonylagossága után vagy talán azzal párhuzamosan a tudomány befogadása és művelése adta meg életének igazi értelmét és tartalmát. Szótára keretbe foglalta, körvonalazta azt a szókincset, melyről élete delelőjén nagy tehetsége révén egyre magasabb szellemi szintre emelkedett. A nyilvánvaló politikai csalódások után, humanizmusa a bölcseleti szemlélődésben oldódott fel.

Verancsics Fausztuszt műszaki tevékenysége és technikánkra hatott gondolatai teszik érdemessé a polihisztor névre. Föltételezve az utóbbiban a sokoldalú alkotót. Verancsics ugyanis a szó mai értelmében nem volt mérnök. Műszaki képzettségét — a kiváló érzéke és kora műszaki életét átfogó érdeklődése kamatoztatásával — a várépítő mérnököktől és gépészettel foglalkozó irodalmából szerezhette. Kétségtelen tehát, hogy tehetsége kapaszkodóin jutott a műszaki alkotás magaslataira, az ismertből egyre újabb és újabb vívmány rejtekének feltárásához. Verancsics gondolatai, ötletei, újításai általában nem előzmény nélküliek. A találmányok eredete kimutatható, azonban valamiféle azonosságot eddig nem sikerült kimutatni. Akár bizonyítható a találmányainak és újításainak eredete, akár nem, az azonban kétségtelen, Verancsics alkotott, csiszolt, hozzáadott kora, s vele korunk technikájához. Sajátos, egymásból adódó módszerét kitapinthattuk. Eszköz- és elemtára nem nagy. De eredményei annál meggyőzőbbek. Változatokban gondolkodott. Az azonos csoportba tartozó szerkezetein és gépein megfigyelhető az egymástól származás, az egyre jobb változat keresése. Lépten-nyomon fölfedezhető a gondolkodás gyarapító hatása.

Verancsics Fausztusz műszaki alkotásai közül kiemelkedő, maradandó értékűek a következők:

A daráló (7. kép)

A szélturbina (13. kép)

Az ár-apály vízimalom (17. kép)

A présgép (24. kép)

107