Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)
Pénzes István: Verancsics Fausztusz
A lóra akasztott fülkék és a mozgó konyha. Verancsicsot a közlekedés és teherszállítás kérdései is érdekelték. Az utazás kényelmét úgy akarta növelni és az öszvérek számát úgy igyekezett csökkenteni, hogy a nyereg helyett két fedett fülkét akasztott a ló vagy az öszvér hátára. A 47. kép második öszvérére csatolták a mozgó konyhát. A főzőedényt és a tűzteret réz foglalatba helyezték, amelyen volt füstkivezető és rostély. Ezt a szerkezetet faház szigetelte, lehetővé téve azt, hogy a főző alkalmatosságot az öszvér hátára akaszthassák. (L. még a Lili. leírást a Mellékletben.) * Teher és vízszállítás. A teher- és vízszállításhoz Verancsics két módszert ajánlott (48. kép). Tarr László kocsiról írott jeles monográfiájában a következőket olvashatjuk [98. 227. p.]: „Mégis legdöntőbb, nemcsak a XVII. századi hintóra, hanem az egész további fejlődésre kiható jelentőségű az acélrugó feltalálása volt. Ez a találmány egyértelműen Anglia földjéhez fűződik. Van ugyan olyan nézet, amely szerint az első kísérletet Sir Harry Blount török példák nyomán végezte, de az egy pillanatig sem volt vitás: az acélrugó, a nyugodt járást hintázás nélkül biztosító szerkezet, Nagy-Britanniából terjedt el világszerte.” Sajnos Tarr nem közölt irodalomjegyzéket. Jelek szerint azonban nem ismerte Verancsics munkásságát, különben közölte volna a remekbe készült ábrákat (49. kép). Persze nem az ábrák hiányoznak, hanem annak ismerete, hogy Blount előtt a kocsirugót már feltalálták. A Melléklet LV. leírása világosan közli: Verancsics ismerte a kocsiszekrény láncos, köteles és bőrös felfüggesztését. Ezek helyett ajánlotta szerzőnk a rugós alátámasztást, amely — Tarr László idézett véleményéből is látható — megérdemli, hogy kiemeljék a feledés homályából. Következésképpen a rugós kocsi nem Nagy-Britanniához kötődik, hanem Kócs-földjéhez . . . A hántolónál megismert és a rönkfűrésznél továbbfejlesztett farugó, mint „gépelem”, a kocsinál is megjelenik. Ezúttal fék szerepében láthatjuk (49. kép, jobboldali ábra). A kocsifékre, *mint ez közismert, minden hegyi terepen szükség van. Verancsics a kocsiderékra erősítette a hátsó kerékagyaknak vetett farugókat. így a csökkentett sebesség és az emelés megkímélte az összetöréstől a hátsó kerekeket. A Machinae Novae függeléke Verancsics a Machinae Novae függelékében összefoglalta, egybegyűjtötte a találmányait és „mesterfogásait”, ahogyan ő nevezte. A jelentősebb találmányok és újítások leírásait és rajzait már láttuk az előzőekben. Vannak azonban 105
