Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)

Holenda Barnabás †: Jedlik Ányos

ilyen gépecskével elkészült, és a forgás megindult. Órára kellett mennie, így nem volt alkalma készülékét további működésében megfigyelni. De leírhatatlan volt az öröme, amikor óráról visszatérve kis elektromágneses forgóját még mindig mozgásban találta.

„Midó'n az imént tárgyalt villamdgjejes forgó mozgásra való készüléket — folytatja levelét Jedlik — 1827. és 1828. évek alatt jó eredménnyel létrehoztam, akkor még nem lehetett hasonló szerkezetű villamdelejes készülékeknek, vagy azok segítségével mások által tett kísérletek leírását a kezemnél létezett Schweiger’s Journal für Physik und Chemie, Gilbert und Poggendorff Annalen der Physik, Baumgartner’s und Ettingshausen’s Zeitschrift für Physik und Mathematik, Dingler’s Politechn. Journal és Gehler’s Physikal. Wörterbuch című folyóiratokban találni és olvasni. Ezen körülménynél fogva részemről azon a véleményen voltam, hogy a leírt villamdelejes készülékeknek és alkalmazási módjuknak én volnék a feltalálója. De csak a magam egyéniségére nézve, mert mint kezdő természettani tanárnak volt alkalmam azt tapasztalni, hogy némely természettani tünemények, melyekre csak saját belátásom és kutatásom által jöttem, másoknál már jóval előbb ismeretesek, de nekem nem volt időm és alkalmam azokról tudomást szerezni . . . Jelenleg már bajos volna a feltalálási prioritás miatt bárkivel vitakozni, mindamellett arról nem kételkedem, hogy a Ritchie nevezetű londoni órás a villamdelejes horgonyoknak és a villamdelejesség hatása által eszközölhető forgási mozgásoknak feltalálója nem lehet.”

Eerenczy Viktor győri bencés tanár, a legalaposabb Jedlik-monográfia szerzője, Jedlik hagyatékában megtalált egy kis puhatáblás 58 oldalas füzetet, címlapján ezzel a felírással: ,,Ordo experimentorum in usum Praelectionum suarum concinnatus ab Aniano Jedlik O.S.B. in Collegio Jaurinensi professore Anno 1829”. Vagyis: „Kísérletek sorozata, melyet saját előadásaiban való felhasználásra állított össze Jedlik Ányos Szent Benedek-rendi tanár a győri kollégiumban 1829-ben”. Összesen 292 kísérlet szerepel ebben és a 290. így szól: ,,Una drata electromagnetica circa aliam. pariter electromagneticam motum rotatorium continuum concipere potest”, azaz: ,,Egy elektromágneses drót egy hasonlóan elektromágnes körül folytonos mozgást foganatosíthat”. Ugyancsak Ferenczy találta meg Jedlik hagyatékában azt az ívet, amelynek címe: „Pretia rerum in Usum Musaei Jaurinensis curatarum”. Magyarul: ,,A győri múzeum használatára szerzett eszközök értéke”. Évszám nincs ezen a Jedlik kezeírásával készült jegyzéken, de minthogy Jedlik 1831 tavaszán Győrből Pozsonyba távozott, ennek előbb kellett készülnie. A jegyzék IV, tétele: „Mágnes artificialis intra multiplicatorem rotandus”, azaz: „Sokszorozón belül forgó mesterséges mágnes”. Csekély ára, 3 forint 48 krajcár, mutatja hogy a készüléket Jedlik maga állította össze, csak az anyag ára szerepel.

Ez a két adat döntően bizonyítja, hogy legkésőbb 1828-ben Jedlik már elkészítette az első elektromotort. Verebély professzor megállapítása szerint Jedlik két új elemet vitt bele a szerkezetbe: az egyik az acélmágnes helyébe

58