Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)
Holenda Barnabás †: Jedlik Ányos
gyűlései is. Az első gyűlés tárgysorozatán ugyan még csak orvosi kérdések szerepeltek, de az ugyanabban az évben megtartott második gyűlésen már fizikai előadást is találunk. Nagyon hasznos volt, hogy a vándorgyűléseket az ország más és más városában tartották meg, így a vidék is bekapcsolódhatott a tudományos munkába. (A feljegyzések szerint a gyűléseken az első 50 év alatt 11 011 tag vett részt.) A gyűléseken alkalom adódott a személyes találkozásra, eszmecserére, aminek mindig igen gyümölcsöző a hatása. 1841-ben alapult meg az ,,Iparegyesület’’ is a hasznos gyakorlati ismeretek terjesztésére. Mechanikai szakosztálya is volt — első elnöke Jedlik — s ennek keretében a feljegyzések szerint pl. nyolc esetben vett részt ,,gőzmozdonyok megpróbálásában”, máskor meg egy 13,3 lóerős „gabonaőrlő gőzgépnek” adatait számította ki Jedlik. Mindezekbe a mozgalmakba kezdettől fogva Jedlik is bekapcsolódott, de mint tanárnak és kutatónak első feladata az egyetemi szertár fejlesztése volt. Amikor 1919-ben megkérdezték Einsteint, hol van a laboratóriuma, az íróeszközeire mutatva mondhatta: ,,Ez az én laborátóriumom”. A kísérleti fizikus helyzete azonban egészen más. A jól felszerelt szertár már akkor is elengedhetetlen volt, ha nem is lehet az akkori viszonyokat a mai mértékkel mérni. Chen Ning Yang Nobel-díjas fizikus mondja el „Elementary Particles” című könyvében, hogy I. I. Thomson, meg H. Hertz is először hiába próbálkoztak a katódsugarak elektromos erővel való eltérítésével, mert jobb vákuumcsőre lett volna szükségük. „Ezt azonban könnyebb volt mondani, mint elérni — jegyzi meg Thomson — ; a nagyfokú vákuumok előállítása akkor még gyerekcipőben járt.” Hasznos ilyeneket olvasnunk, mert ez segít bennünket, hogy jobban tudjuk értékelni az úttörők teljesítményét. (Nem szabad elfelejtenünk, hogy Jedlik abban a korban kezdte meg munkásságát, amelyben Gehler Physikalisches Wörterbuchja az áramjelzőkről írva egyik fontos eszköznek a rángatódzó békacombot mondta.) Ma a gimnáziumi szertárakban is el lehet végezni e kísérleteket. A pesti egyetem szertárának felszerelése azonban még a saját korához viszonyítva is igen szegényes volt. A 64 forintos évi általány mellett gondolni sem lehetett arra, hogy a hiányokat pótolva a szertár fejlesztésében lépést lehessen tartani a ‘fizikának mindig rohamosabbá váló fejlődésével. Jól lehet látni Jedlik hátramaradt feljegyzéseiből azt az anyagi eszközökért vívott sokszor hiábavaló küzdelmet, amely egyetemi tanárságának első éveit jórészt lefoglalta. A mai kutató ezt már alig tudja megérteni. Egyik folyamodványt a másik után adta be. Hivatkozott pl. arra, hogy 1843-tól 46-ig a javításokra fordított kiadások miatt mindössze 56 pengő forintot tudott új eszközök beszerzésére fordítani. Hivatkozott külföldi példákra. A bécsi egyetem pl. már 1835-től kezdve évi 1100 forintot kapott, s ezenkívül többször nagyobb segélyt. Még néhány magyar intézet is megelőzte a pesti egyetemet a kapott támogatás nagyságában. A sok folyamodványnak csak 1852-ben lett komolyabb eredménye, a szertár 48
