Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)

Holenda Barnabás †: Jedlik Ányos

Jedlik Ányos, a dinamó és villanymotor ősének megalkotója, és a dinamó villamos elvének első felfedezője és megfogalmazója. Jedlik életrajza Jedlik István Ányos 1800. jan. 11-én született Számon, az akkori Komárom megyében. Szülői, Jedlik Ferenc és Szabó Rozália egyszerű földmíves emberek voltak, negyedtelkes jobbágyai a hercegprímásnak, akinek érsekújvári domíniu­mához tartozott Szémő. Anyjának testvére, Szabó Anna, édesanyja volt Czuczor Gergelynek, Jedlik tehát első unokatestvére volt a költőnek. Jedlik Ferenc anyagi áldozatra is kész volt, amikor tehetséges gyermekének neveltetéséről volt szó. Hároméves otthoni tanulás után István fiát tízéves korában Nagyszombatba küldte a bencések gimnáziumába, talán azzal a céllal is, hogy ott a tót nyelvvel megismerkedjék. A gimnázium negyedik osztályát azonban már Pozsonyban végezte a bencéseknél, mert apja ide vitte át, hogy németül is megtanuljon. Három nyelvet is ismert tehát a fiatal Jedlik, de érdekes, hogy egész ládákat megtöltő kézirataiban egyetlen tót szót sem lehet találni és bár folyékonyan beszélt és írt németül, magyaros gondolkozása itt is átüt, különösen a szórendben. Pozsonyi tanárai közül Gácsér Leó, a későbbi dömölki apát volt rá a leg­nagyobb hatással. Az ő befolyásának tulajdonítható, hogy a hatosztályú gimnázium elvégzése után Jedlik Pannonhalmára ment, hogy a bencés rendbe való felvételét kérje. Példáját követte unokatestvére Czuczor is, aki osztály­társa is volt. A két jól tanuló, tehetséges fiút szívesen felvették Pannonhalmán, és 1817. okt. 25-én öltötték magukra a Szent Benedek-rend ruháját. Ekkor kapta Jedlik az Ányos és Czuczor a Gergely nevet. Az egy évi próbaév kitöltése után Jedlik a rend győri filozófiai tanfolyamán folytatta tanulmányait. Ez a kétéves tanfolyam az akkori akadémiák bölcse­leti fakultásának felelt meg. Az 1808-ban kiadott királyi rendelet alapján ugyanis a tanító rendek is tarthattak fenn bölcseleti tanfolyamokat növendé­keik részére, ha gondoskodtak olyan tanárokról, akik a pesti egyetemen nyertek képesítést, s emellett tantervűknek is meg kellett egyeznie az akadémiák tan­tervével. Jedlik előképzettségének megismerésére érdemes felemlíteni, mit is tanultak az akadémiákon fizikából abban az időben. A fizika a második évben szerepelt a tantárgyak között, ezért a másodéves bölcsészeket fizikusoknak is nevezték. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom