Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)
Jakucs István † - Szőkefalvy Nagy Zoltán: Hatvani István
nek végén [V.]. Szénássv Barna nyomán a módszert a következőképpen foglalhatjuk össze [28]: Ismeretes, hogy június 21-én a Nap a Ráktérítő fölött delel. Ha akkor megmérte azt a szöget, amelyet a Nap sugarai Debrecenben a vízszintes iránnyal bezárnak (a), s ezt az értéket 90°-ból levonta, megkapta a Ráktérítő és Debrecen közötti szöget. Ha viszont ehhez az értékhez hozzáadta a Ráktérítőnek az Egyenlítővel bezárt szögét (ß) (amely ismert 23°28'), akkor megkapta a keresett értéket, Debrecen földrajzi szélességét (9. ábra). Hatvani saját maga által készített napóraszerű készülékkel dolgozott. Ezt a berendezést egy magas rúdra helyezte. A műszer optikai diafragmáján keresztül fénynyaláb esett a földre. Ismerve a diafragmának a földtől való távolságát, továbbá a beeső fénysugárnak az oszlop talppontjától való távolságát, a beesési szög egyszerűen kiszámítható. Ezzel a szellemes módszerrel 1757. június 21-én debreceni helyi idő szerint délben 12-kor 66°3'-et kapott. Az előbb ismertetett számítás alapján: 90° — 66°3' + 23°28' = 47°25' adódott. Ez az eredmény, tekintve a sokféle hibalehetőséget, rendkívüli pontosságúnak mondható. A ma elfogadott értéktől (47°33') alig tér el. Igaz, hogy ez a kis eltérés (8') is kb. 15 km észak-déli eltérést jelent. Végzett csillagászati megfigyeléseket is. Még külföldi tartózkodása alatt értékes adatokat gyűjtött a Hold fogyatkozására vonatkozóan. 1769-ben egy újonnan feltűnt üstököst is megfigyelt, s megfigyelése alapján igyekezett az üstökös pályáját kiszámítani. Ugyancsak részletesen tanulmányozta az 1766-ban nálunk is látható északi fényt. Észleléséről a svájci Museum Helveticum-ban is beszámolt. 4. Matematika Hatvani, mint maga elmondja filozófiai könyvében [V.], már debreceni kollégiumi éveiben igen jó alapot kapott matematikából. Maróthi György, a magyar nyelvű „Arithmetica, vagy számvetésnek mestersége” (1743) tankönyv szerzője volt Hatvani matematika tanára. Lehet, hogy Maróthi hatása mutatkozott meg abban, hogy további tanulásra ugyanarra az egyetemre ment ő is. ahol tanára szerette meg a tudományokat. Bázelben matematikából ugyanazt a professzort 28 9. ábra Debrecen földrajzi szélességének meghatározása
