Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)
Gyires Béla: Rados Gusztáv
A hazai matrixelméleti vizsgálatok megindítója. Rados Gusztáv Hogy ki volt Rados Gusztáv, nem nehéz tájékozódni a számos lexikonban, amely foglalkozik személyével. Ezek szerint 1862. február 22-én született Pesten. Középiskolai tanulmányait a budapesti V. kerületi főreáliskolában, felsőbb tanulmányait a budapesti tudományegyetemen és műegyetemen végezte (1879 — 1883). Első dolgozata 20 éves korában 1882-ben jelenik meg. Tanulmányai befejeztével Lipcsébe megy, hogy Felix Klein mellett tudását elmélyítse (1884 — 1885). Tudása, szorgalma de elsősorban első dolgozatában elért eredményei felhívják rá a figyelmet. Ennek köszönheti, hogy ritkaságszámba menő módon, egész kivételesen már 23 éves korában 1885-ben a műegyetem repetitora és magántanára lett. 1891-ben mint nyilvános rendkívüli tanár a műegyetem második számú matematikai tanszékére kap kinevezést, és már 1893-ban nyilvános rendes tanár s 1896-tól egyúttal a Műegyetemi Könyvtár igazgatója. 1894-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező taggá, 1907- ben pedig rendes taggá választja. Közben a kolozsvári egyetem díszdoktora lesz. 1936-ban megkapja a Tudományos Akadémia nagydíját, 1937-ben a Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja lesz. 1942. november 1-én halt meg Budapesten. Budapesten a Farkasréti temetőben nyugszik a 7/7 1. sor 9-10. sz. sírban. A következőkben meg szeretnénk mutatni, milyen volt Rados professzor mint tanár, milyen eredményeket ért el, mint tudós és végül, hogy milyen tevékenységet fejtett ki tudománya érdekében. Ezek alapján majd megállapíthatjuk azt, hogy az a felfelé ívelő pálya, amelyet Rados Gusztáv életfolyása tanúsít, egy tehetséggel megáldott tudós munkában eltöltött életének megérdemelt jutalma volt. 287
