Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)

Gyires Béla: Rados Gusztáv

A hazai matrixelméleti vizsgálatok meg­indítója. Rados Gusztáv Hogy ki volt Rados Gusztáv, nem nehéz tájékozódni a számos lexikonban, amely foglalkozik személyével. Ezek szerint 1862. február 22-én született Pes­ten. Középiskolai tanulmányait a budapesti V. kerületi főreáliskolában, felsőbb tanulmányait a budapesti tudományegyetemen és műegyetemen végezte (1879 — 1883). Első dolgozata 20 éves korában 1882-ben jelenik meg. Tanul­mányai befejeztével Lipcsébe megy, hogy Felix Klein mellett tudását elmé­lyítse (1884 — 1885). Tudása, szorgalma de elsősorban első dolgozatában elért eredményei felhívják rá a figyelmet. Ennek köszönheti, hogy ritkaságszámba menő módon, egész kivételesen már 23 éves korában 1885-ben a műegyetem repetitora és magántanára lett. 1891-ben mint nyilvános rendkívüli tanár a műegyetem második számú matematikai tanszékére kap kinevezést, és már 1893-ban nyilvános rendes tanár s 1896-tól egyúttal a Műegyetemi Könyvtár igazgatója. 1894-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező taggá, 1907- ben pedig rendes taggá választja. Közben a kolozsvári egyetem díszdoktora lesz. 1936-ban megkapja a Tudományos Akadémia nagydíját, 1937-ben a Tu­dományos Akadémia tiszteletbeli tagja lesz. 1942. november 1-én halt meg Budapesten. Budapesten a Farkasréti temetőben nyugszik a 7/7 1. sor 9-10. sz. sírban. A következőkben meg szeretnénk mutatni, milyen volt Rados professzor mint tanár, milyen eredményeket ért el, mint tudós és végül, hogy milyen tevé­kenységet fejtett ki tudománya érdekében. Ezek alapján majd megállapíthat­juk azt, hogy az a felfelé ívelő pálya, amelyet Rados Gusztáv életfolyása tanú­sít, egy tehetséggel megáldott tudós munkában eltöltött életének megérdemelt jutalma volt. 287

Next

/
Oldalképek
Tartalom