Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)
Szénássy Barna: Kőnig Gyula
(K)-ból pedig azonnal leolvasható a D. Bernoullitól származó (1728) ismert gyökközelítés, mely szerint xk értékét elegendő' nagy n esetén jól megközelíti a-- hányados. c» Összefoglalva a mondottakat: König tételéből közvetlenül adódik D. Bernoulli tétele. {König-tételének fenti ismertetésében ragaszkodtunk az eredeti jelölésekhez és kifejezésekhez, ezért nem fogalmaztuk meg pl. (A)-t a komplex függvénytanban szokásos modernebb formában). Algebra és számelmélet. A hazai matematika a múlt század végéig nem tud felmutatni említésreméltó számelméleti eredményeket. A két Bolyai írásaiból tudjuk, hogy nagyra értékelték ugyan a matematikai tudományok ,,királynő”-jét, de hagyatékuk ilyen tárgyú gondolatokat alig tartalmaz. Önálló számelméleti értekezést viszonylag König Gyula is keveset publikált, szerepének fontosságát nem is közleményeiben, hanem részben számelméleti speciálkollégiumaiban, részben monográfiáinak, tankönyveinek számelméleti fejezeteiben kell látnunk. E téren a számelmélet fontosabb részeinek módszeres feldolgozása révén úttörő munkát végzett a hazai irodalomban, és több fiatal kutatót ösztönzött további vizsgálatokra. A Königtöl származó legismertebb számelméleti eredmény a primmodulusú f(x) = a0 + a1x + . . . +ap_2xp_2 = 0(mod p) [p> 2; a0^0 (mod p)] kongruencia megoldhatóságára vonatkozik. Idetartozó tétele — kiegészítve a Bados Gusztávtól származó eredménnyel — ma König—Rados-féle tételként szerepel a szakirodalomban34. König szerint az említett kongruencia megoldhatóságának szükséges és elégséges feltétele az, hogy az együtthatókból alkotott I) = ciklikus determinánsra teljesüljön a a0 a j «2-■ . (ip. dp — 2 do «1-. ,av. dl a2 a3. ,a0 • D = 0 (modp) kongruencia33. Az inkongruens megoldások számára Rados Gusztáv adott választ. Eszerint, ha a D determináns elemeiből álló matrix mod p vett rangja r, akkor az inkongruens megoldások száma 230
