Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)
Szénássy Barna: Kőnig Gyula
Azonban a sír — mit a temetéskor ezrek álltak körül — valóban csak König Gyula testét fogadta magába, szelleme ma is él. A matematikai logikáról írottműve már csak halála után jelent meg. 1914-ben. Ugyanez év március 24-én a Műegyetem áldozott emlékének (2. ábra), ezen volt tanítványa, Kürsckák József mondott szép, és szakmailag is értékes beszédet3. A Magyar Tudományos Akadémia 1915. január 25-iki gyászülésén a másik tanítvány. Rados Gusztáv emlékezett meg róla4. Emlékének megörökítéséhez'n£mes kezdeményezéssel járult ozzá két fia. midőn 191 "-ben nagyobb alapítványt helyeztek el. Elgondolásuk -zerint 1920-szal kezdődó'leg az alapítvány kamataiból kétévenként 1000 koronás díjjal, és ,.König Gyula érem -mel jutalmazandó ,,a tiszta matematika terén végzett kutatásaiért'' egy fiatal hazai tudós. Az eredeti elképzeléstől eltérőleg először 1922-ben adták ki a jutalmat, a háborút követő pénzromlás miatt azonban 1930 — 44. között már csak érem formájában (3. ábra). A második világháború még ilyen formában is véget vetett a kezdeményezésnek. Díjazott tudósaink5 kiemelkedő munkássága nagy megbecsülést és súlyt biztosított a felújításra minden bizonnyal méltó kitüntetés számára. Pedagógiai tevékenysége A múlt század hetvenes éveitől kezdve alig volt a magyar közoktatásügynek olyan területe, hol Kánig Gyula ne hallatta volna szavát. Megtartva a kronologikus rendet, legelőbb is az ún. Trefort-íé\e tanterv előkészítésében végzett munkájáról kell szólanunk. Ez a sok tekintetben haladó -zellemű középiskolai terv 1879. és 1899. között volt érvényben, előkészítésének 'zéleslátókörű irányító; i K<íríván Mór 1843 — 1915 a kiváló pedagógus volt6. Azonban a matematikai anyag üsszeválogatásában. -is általában: a középiskolai matematika-oktatás céljának, kijelölésében a döntő szerepet König Gyula játszotta. Vezérgondolata ma is teljes egészében helytálló: szerinte a középiskolai matematika-oktatás elsődleges feladata nem annyira terjengős — és éppen ezért sokszor felszínes — anyagi ismeretek nyújtása, hanem a logikus matematikai gondolkodásra való nevelés. Ennek az elvnek a figyelembevételével fogalmazta meg maga Kőniq a Trefort-féle tervhez csatolt ..Utasítás”7 matematikára vonatkozó fejezeteinek nagy r észét. Mellőzve ennek részletezését, csupán ;zt említjük meg. hogy szerinte a gimnázium két felső osztályában az is elengedhetetlen követelmény, hogy ..néhány alkalmas probléma mélyebb elméleti fejtegetésével” előkészítsen az egyetemen majdan sorra kerülő ,.tudományos tárgyalásmódra”. A tantervben erre alkalmas problémaként szerepel például a másodfokú egyenletek részletező elmélete, a véges és végtelen geometriai haladvány, a határozatlan egyenletek megoldása, továbbá a kombinatorika néhány kérdése. Állandóan iránytmutatónak kell továbbá tekintenünk a 213
