Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)
Renner János: Eötvös Loránd
könnyen volt elemezhető. Eötvös ezt az elemzést már terepi méréseinek kezdetén nagy körültekintéssel végezte el. A közvetlen környezet hatásának számítására gyakorlatilag jól használható képleteket számított ki; e képletek alkalmazásához a műszerállás környezetében szintezéssel meg kellett határozni a terep egyenetlenségeit. A szintezést 8 irányban és kb. 100 m távolságig végezték el. A szintezési adatokból kiszámított hatást Eötvös térszinhatásnak nevezte. A fentebb említett második differenciálhányadosnak az észlelésekből nyert közvetlen értékei Eötvös elnevezésével a teljes értékek, mert ezek minden hatást magukban foglalnak. A teljes érték és a térszínhatás különbsége a topografikus érték. A Balaton jegén végzett méréseknél nem volt térszínhatás. Eötvös figyelembe vette továbbá a gradiens északi komponensének normális változását a földrajzi szélességgel, ami a Föld lapultságának és a centrifugális gyorsulásnak következménye. Hasonlóképpen a földrajzi szélességtől függő hatás mutatkozik a görbületi különbségben. A topografikus értékekből a most említett normális hatások levonásával nyert értékek Eötvös elnevezésével a topografikus rendellenességek. Sík vidéken, nagyobb hegységektől távol a topografikus rendellenességek az eltakart föld alatti rendellenes tömegeloszlásra jellemzők. Hegyek közelében, folyóvölgyekben a látható topografikus egyenetlenségek hatását is figyelembe kell venni topográfiai térképek alapján, s az ún. térképi hatást kiszámítani. A topografikus rendellenesség és a térképi hatás különbsége Eötvös elnevezésével a föld alatti rendellenesség. Ez utóbbi ad lehetőséget a felszín alatt eltakart tömegeloszlás megvizsgálására. Eötvös arra törekedett, hogy terepi mérésekkel a nehézségi erőtér föld alatti rendellenességeit meghatározza és azokból következtetéseket vonjon le. 5. ábra Kis kettős torziós inga 1908-ból 108
