Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Pénzes István: Mechwart András
Mechwart András a GANZ-GYÁR nagygyá fejlesztője, a magyar villamosipar megalapozója és a malmi hengerszék tökélet esi - tője. A hengerszék fejlődése a XIX. század második feléig Mechwart András munkásságával hatott az egész műszaki kultúránkra. E mélyreható tevékenység részletes elemzése itt nem cél. Csupán arra törekszünk, hogy alkotásairól átfogó képet adjunk Mechwartot eddig is számos cikkben, tanulmányban méltatták. Ezek az írások azonban nem teljesek. A szerzők általában önkényesen valamilyen fontossági sorrendbe kapaszkodva a „kevésbbé fontos munkákat” elhagyták. Ilyen például Mechwart fadöntőgépe és tengelykapcsolója. Persze az utóbbiak nem hasonlíthatók gyárfejlesztő tevékenységéhez, a hengerszék tökéletesítéséhez stb., azonban mégis munkásságának részei. A félreértések sem ritkák. Több méltató — például az Új Magyar Lexikon is félremagyarázhatóan — Mechwartot a hengerszék feltalálójaként nevezi meg. Az utóbbi ok miatt, mintegy bevezetésképpen, vázlatosan bemutatjuk a hengerszék fejlődését. * Régészeti kutatások eredményei bizonyítják, hogy már az újabb kőkor (neolit kor) embere kövekkel zúzta-őrölte a gabonáját [39], [85], [82]. A köves őrlés lényege máig sem változott: az állókőre juttatott gabonaszemeket a mozgókő felaprítja, megőrli. Kiemeljük, csak a köves őrlés lényege nem változott, mert az ember évezredek folyamán az őrlőkőpárt, mint eszközt, fejlesztette. Az őrlőkövek technikai változásán is nyomonkövethetjük az emberi értelem és találékonyság fejlődését. E lassú folyamat szakaszait sok esetben évszázadok választják el egymástól. Jellemző tény, hogy az őrlőköveket — több évezredes egyeduralom után — csak századunk ötvenes éveiben szorította ki malmainkból a hengerszék és az őrleményverő. Az őrlőkövek lassú fejlődését látva nem csodálkozhatunk azon, hogy az első hengerszék megalkotását és az őrlőkövek teljes mellőzhetőségét időben közel négyszáz év választja el egymástól. Tehát sem a hengerszék fejlesztése, sem az őrlőkövek kiszorítása nem volt gyors, robbanásszerű folyamat. Mi késztette az embert a hengerszék megalkotására ? A XIX. században a rohamos polgárosodással párhuzamosan nőttön-nőtt 95
