Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Bánhegyi László †: Ganz Ábrahám
A szállítások növekedése arányában gyarapodott az üzem is. Míg 1854-ben 60 munkás évi 9600 vámmázsa * nyersöntvényt készített és az energiát egy 10 lóerős gőzgép szolgáltatta, addig a növekvő rendelések idején. 1857-ben 106 munkás évi 34 000 vámmázsa nyersöntvényt állított elő. Ganz Konrád vezetésével ekkor négy öntőesoport dolgozott: az első, amelynek tagja volt a jónevű Lenz Henrik és Maurer Ferenc, valamint négy napszámos és két inas, másodnaponként 14 normális méretű kereket öntött, a második ugyancsak másodnaponként 12 db kisebb kereket, a harmadik pedig egyéb öntvényeket. A kemencék száma is megszaporodott: az üzemben két kúpoló- és két tégelykemence működött. 1859-ben arról ír a Pester Lloyd, hogy a magyarországi hidak vasalkatrészeit a ,.Ganz-gyár szállítja, amely már évek óta rátért vasívek, hengerek stb. óriási méretekben való gyártására is és a drága és időtrabló angliai behozatalt ilyen cikkekben teljesen feleslegessé teszi”. Elmondja, hogy az újabban szállított szegedi híd öntvényei között 100 mázsás (vámmázsás) darabok is vannak.** 1867-ben már 371 szakmunkás dolgozik Ganz Abrakára gyárában, az előállított nyersöntvények súlya pedig eléri az évi 147 000 vámmázsát. Az üzem öt -zre tagozódik: öntő-, gép-, lakatos-, kovács-és mintaasztalcsműhelvre. A felszerelés is megfelel a termelésnek, például az öntödében öt kúpoló, hét szárító- és egy tégelykemencét találunk, megfelelő segédgépekkel. A gépműhelyben pedig egy 50 és egy 15 lóerős gőzgép hajtja a gépeket. A napi termelés 50—60 db kerék, 6—8 db szívcsúcs, ami súlyban napi 300—400, illetve 60—80 vámmázsát jelent, amihez még 100—120 vámmázsánvi egyéb öntvény járul. Külön meg kell említenünk, hogy Ganz Abrahám malomipari rovátkolt hengerek öntésével is foglalkozott. Ezekkel még a hengermalmi öntödében ismerkedett meg s minden valószínűség szerint öntött is ilyen hengereket, amelyek azonban közönséges szürkeöntvényből készültek és nem megfelelő keménységük miatt erősen koptak és a lisztet szennyezték. Később, a kéregöntés kifejlesztése után már megfelelő keménységű kéregöntésű hengereket öntött és ezzel megvetette alapját egy új gyártási ágnak, amelyet később utóda, Mechwart András tökéletesített és tett világhírűvé. Alább bemutatjuk egy hetilap közleményét 1862-ből, hogy érzékeltessük Ganz Abrahám személyének és gyárának megítélését a magyar közvéleményben.*** ,,Ganz vasöntödéje Budán” .Xemcsak a fővárosiján, de az egész hazában és birodalomban a legnevezetesebb ipartelepek közé számítandó Ganz A. budai vasöntödéje, melynek egy részletét mellékelt rajzunkban kívántuk némileg megismertetni (5. ábra). A kiterjedt gyári épületek még nem régiek s az egész üzlet mai hírét és jelentékeny* 1 vámmázsa=0,5 métermázsa. ** Pester Lloyd 1839. január 14-i sz. *** Vasárnapi Újság 1862. évi 51. sz. 604—605. p. 65 5 Műszaki nagyjaink II.
