Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Bánhegyi László †: Ganz Ábrahám
ún. eutektikum; és végül a grafit (100 % C), vagyis tiszta C, amely kiválása szerint mint kristályos, vagy szemcsékké csoportosulva mint magvas grafit jelenik meg. Ezeknek a szöveteknek mennyisége függ az öntöttvas összetételétől és a lehűlés sebességétől. A megömlesztett vas megdermedésekor a szövet kristályosodás gyors lehűlésnél a cementit rendszerben, lassú lehűlésnél pedig a grafit rendszerben történik, azaz a szövet képét ezek a szövetek uralják. Az öntöttvasban gyors lehűlésnél, 1,7 —4,3% C-nél ledeburit és cementit alapanyagba ágyazott perlit kristályokat, míg 4,3 — 6,67 % C-nél cementitet és ledeburitot fogunk találni. Az öntöttvas gyors lehűlésénél tehát a legkeményebb, kopásnak legellenállóbb szöveteket nyerjük, vagyis azokat, amiknek elérése a kéregöntés célja. A kéreg törése fehér színű, fényes, a felülete sugaras. Ezzel szemben az öntöttvas lasséi lehűlésnél 1,7—4,3 C-nél a szövet grafitból és perlitből áll, míg 4,3—6,66% C-nél grafitból és grafit eutektikumból. A kiváló grafit jellegzetes szürke színt ad az ilyen öntvény töretének, azért az ilyen öntvényt szürkeöntvénynek szokták nevezni. Ez az öntvény bizonyos szívósságot és szilárdságot nyújt a mechanikai igénybevételekkel szemben, azért fontos feltétel, hogy a kéregöntésű vasútikocsi kerék koszorújánál a kemény, de rideg kérges rész mindig alá legyen támasztva ilyen szívós, nagy szilárdságot nyújtó szürke maggal. A 8. ábra egy kéregöntésű szelvénynek ideális keresztmetszetét mutatja. Itt a fehér, sugaras töretű, kemény, kopásálló kéreg, amelyben ledeburit és cementit alapanyagba ágyazott perlit kristályokat találunk, c a perlites vagy ferrites eutektikus grafit szerkezetű, finom szemcsés töretű szürke mag, b pedig az átmeneti rész, amely a hűtőhatásnak a kéreg felől a mag felé történő fokozatos csökkenésével a kéregszerű szövetből fokozatosan átmegy a magszerű szövetbe. Az m mélységet hasznos mélységnek nevezzük. Mindhárom rétegben található még az öntöttvasban mindig jelenlevő foszfor szennyeződés mennyiségétől függően több-kevesebb foszfideutektikum is, amelynek neve steadid. Az átmeneti rész és a kéreg vastagságának bizonyos arányára szükség van. A. legkedvezőbb arány 2:1, ha ez az arány kisebb, pl. 1:1, akkor a kéreg és mag repedésre hajlamos. (Az ábrán a keménység is fel van tüntetve shore keménységben. Ezt a keménységet a szkleroszkóp nevű műszerrel állapítják meg, amely egy szabványos méretű és anyagú acélszerszámot 10" magasságból ráejt a vizsgálandó tárgyra és a visszapattanás magasságát 65/1000" osztású skálán mérik. A jobb leolvasás érdekében a visszapattanó súly egy indexet tol maga előtt és annak állásáról lehet a visszapattanás magasságát leolvasni. Könnyen és gyorsan alkalmazható műszer, a vizsgálandó felületet nem sérti meg, de a vizsgálandó tárgy tömege erősen befolyásolja a mutatott értéket. Kis tömegű tárgyakban a mérés közben keltett rezgések miatt kisebb értéket mutat ki, mint az ugyanolyan keménységű, de nagyobb tömegű tárgyaknál. Sorozatban gyártott, tehát pl. azonos tö-59
