Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)

Bánhegyi László †: Ganz Ábrahám

ö. ábra

Ganz Ábrahám vasöntödéjének Kórház (ma Ganz) utcai frontja (A Vasárnapi Újság 1862. évi kötetéből)

szonyaikra jellemző, hogy a feleség hozománya az illendő kelengyén és pár darab ezüst evőeszközön kívül 400 forint volt, Ganz viszont 4000 forint nászajándékot adott, melyet a Kórház utca 265., Királyhegy utca 335. és 336. számú házaira tábláztatott be.

A szabadságharc leveretése után, az abszolutizmus évei alatt szomorú idők következtek Magyarországra, amit nemcsak a politikai élet érzett meg, hanem a kibontakozásban levő magyar ipar is. Hiányzott az önálló gazdaságpolitikát követelő kormány, az ipart pártoló Védegylet és Gyáralapító Társaság. A bécsi kormányzat ragaszkodott a régi elgondolásokhoz, az agrár állapot fenntartásához és semmilyen megmozdulást nem nézett jó szemmel, ami az osztrák, vagy cseh ipar érdekeit sértette volna. Néhány mezőgazdasági iparágat, mint szeszgyárat, malmot, cukorgyárat még megtűrt és a vasútépítkezéseket sem ellenezte, de az egyéb ipari kezdeményezések a súlyos egyenes és közvetett adók terhe alatt nyögtek. így a 40-es évek elején nagy optimizmussal megindult ipari vállalkozások közül sok tönkrement. Ez a sors érte Ganz Ábrahám első magyarországi munkahelyét, a hengermalmi öntödét is, amely egyre kevesebb munkással dolgozott és fokozatosan a hengermalom javítóműhelyévé fejlődött vissza.

Ezt a helyzetet megérezte Ganz Ábrahám is és levonta belőle a következte-55