Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Bánhegyi László †: Ganz Ábrahám
A hengermalmi öntöde volt hazánkban az első olyan öntöde, amely nem kohóüzem mellett települt és így nem önthetett közvetlenül a nagyolvasztóból. A „közvetett” öntés rendkívül tiszta öntést eredményezett és lehetővé tette a különböző vasfajták ötvözését is, ami szintén előnyére szolgált. Ez a Ganz Abrahám által kísérletképpen bevezetett új módszer nagyszerűen bevált, ami személyes érdeme s ami szakértelmén, vándorlásán szerzett gazdag tapasztalatain, nemkülönben önbizalmán múlt. Műhelye túlhaladta a hengermalom szükségleteinek fedezését, mindjárt kezdetben elhalmozták külső rendelésekkel is és az 1842-i első magyar iparműkiállításon kiállított öntvényeit, amik kerekek, 'géprészek, korlátok, oszlopok, stb. voltak, Kossuth Lajos kiállítási beszámolójában megdicsérte, kiemelve az öntvény „különleges összetételét és tisztaságát”. A beszámoló ugyan Ganz Ábrahámot nem említi meg, csak a hengermalom vezetőjét, de tudjuk, hogy Ganz jutalomképpen az öntöde vezetője lett, midőn pedig az öntöde mellé egy kis gépjavító műhelyt szerveztek, annak a vezetését is rábízták. Munkakedvét az sem vette el, midőn 1843-ban súlyos baleset érte. Öntés közben a folyékony vas jobb szemébe fröccsent és félszemét elvesztette. „Das eine Auge ist hin, aber der Guss ist gelungen”, mondta állítólag* Áz öntödei vállalkozás pénzügyileg is sikerült, ami a hengermalom vezetőinek annál inkább feltűnhetett, mert ugyanekkor a malom üzletmenete elég rossz volt. A vezetőség hogy Ganzot minél jobban magához láncolja, részesedést ajánlott fel neki műhelyének hasznából. Így nem csoda, hogy 1843 őszén már 2500 forint megtakarításáról számol be apjának. Egyúttal elárulja levelében, hogy Pest-Budán, vagy valahol a vidéken, de mindenesetre Magyarországon szándékozik letelepülni. A gyáralapító Ganz Ábrahám önállósulási tervét nemsokára megvalósíthatta. 1844 őszén megvált a hengermalom öntödéjétől. Szakításának okául a vállalat pontatlan könyvelését nevezte meg, amely miatt komoly károsodás érte. De hogy a hengermalommal szemben még a versenytárs látszatát is elkerülje, nem az üzletileg élénkebb, számára tehát kedvezőbbnek Ígérkező Pesten, hanem a jóval csendesebb Budán telepedett meg. Itt 4500 forintért telket és házat vásárolt a Vízivárosban abban a telektömbben, amelyet a Kórház utca (ma Ganz utca), Horvátok utcája, Királyhegy utca (ma Bem utca) és Fő utca határolnak. A telep pontosabb helyét nem tudjuk megállapítani, csak azt tudjuk, hogy valahol a Kórház utcában feküdt, közel a régi Helyőrségi Kórházhoz, amelynek kápolnája, a Szent Flórián kápolna ma * ,,A félszem oda. de az öntés sikerült.” 50
