Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)

Lizsnyánszky Antal: Borbély Lajos

igazgatósága elismerése jeléül, volt vezérigazgatójának emlékére: a ,,köveskállai Borbély Bajos munkás segélvalap”-ot létesített. így kívánta megőrizni és fenntartani emlékét a munkásság között.

Salgótarjánban elhunyta után, az általa létesített fenyvesligetet róla nevezték el. 1924-től a liget két bejárójánál egv-egy öntöttvas tábla hirdette a következőket :

„BORBÉLY LIGET létesítette 1892

Borbély Lajos vezérigazgató. ’ ’-Jellemző gondolkodásmódjára, hogy a fenyvesligetet nyugalmával és jó levegőjével, dolgozóinak szánta a gyár egykori igazgatója. Az idők sodrásában a két öntöttvas tábla (6. ábra) eltűnt, az arra járók ma már nem tudják, hogy ki, mikor és milyen céllal létesítette a ligetet.

1923. október 2-án a Kerepesi úti temetőben tartott gyászszertartás után, tetemét Szepesiglóra szállították és a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. A budapesti gyászszertartáson az összes telepek és gyárak képviselői ott voltak. A gyászbeszédek sokasága legvégén a salgótarjáni gyári munkások nevében, kik között három évtizedet élt családjával, egy öreg munkás búcsúztatta, korának egyik legnagyobb magyar iparszervezőjét.

29 Műszaki nagyjaink II.

449