Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)

Bláthy Ottó Titusz

Bláthy hervadhatatlan érdemei közé tartozik, hogy Kandó Kálmán 1931- ben tragikus hirtelenséggel bekövetkezett elhunyta után vállalta a nagyvasúti villamos mozdonyok fázisváltója félbenmaradt szerkesztési munkáinak irányítását és a fázisváltót szerkezetileg tökéletesítve, nagy része van a rendszer kiváló eredményeinek létrehozásában és ezzel a nagyvasúti villamos vontatás kifogástalan megtestesítésében. Ezért tüntette ki őt a M. M. É. E. elsőként a Kandó emlékére alapított Kandó-emlékéremmel (425., 426.). Amikor a húszas évek elején Kandó a fázisváltós mozdony pólusátkapcsolós főmotorát tervezte, Bláthy többféle pólusátkapcsolásos megoldást dolgozott ki és szabadalmaztatott (P. 117., 118., 119.). Még halálos ágyán is foglalkoztatta egy újabb, nagyobb teljesítményű fázisváltó problémája.

Bláthy szellemét életének gazdag műszaki alkotásain kívül a természettudományok különféle ágai, a csillagászat eredményei, országos tervek éppen úgy foglalkoztatták, mint a civilizáció haladásának újszerű megnyilvánulásai. Az assuáni gáttal tárolt vízerő leggazdaságosabb kihasználására javasolt szellemes terve (401.) éppúgy méltán keltett feltűnést, mint a sakkjátékosok számára kidolgozott egészen újszerű feladatainak gyűjteménye: 1891-ben jelent meg Lipcsében ,,'Vielzügige Schachaufgaben” című könyve (390.), amelyben a sakkfeladványok terén a kombinációk új lehetőségét mutatta be; pl.: ,,fehér indul és 125 lépésben mattot ad”. E téren élete végéig páratlanul álló eredményeket ért el. Rekordja egy 300-nál is több lépéses végjáték volt. Szokása volt „Boldog Új Évet” kívánó kártyákat küldeni barátainak és jó ismerőseinek; ilyen kártyákon minden évben egy-egy új soklépéses sakkfeladványt közölt. Ilyen üdvözlőlapot mutatunk be a 69. ábrán. Már a század elején őt tartották a kontinensen a sakkfeladványok legzseniálisabb kombinálójának és fejszámolás mesterének (247.). A gyári sakkegyesületnek mindig baráti támogatója volt, de óva intette a sakkozókat a játékba való túlzott elmerüléstől, mert szerinte ez nemcsak a komoly hivatástól vonhatja el a szenvedélyes sakkjátékost, hanem idegileg romlásba is viheti azt.

1919-ben Bláthy, Kandó, Seidner és több vezető mérnök az Alkalmazott Mérnökök Országos Szövetségében Energiagazdasági Szakosztályt alakítottak, amely tanácsadó testületként működött a Szociális Termelés Népbiztossága mellett. Az erőművek együttműködésére kidolgozott terveiből a testület megvalósította a váci és nagymarosi, továbbá a MÁV istvántelki és a Phőbusz újpesti erőművei közti együttműködést, amellyel évente 650 vagon szénmegtakarítás volt elérhető (404.). Élénken részt vett Bláthy az Országos Középítési Tanács munkáiban, egyebek közt a Villamosságügyi Törvény előkészítésében (426., 125. p.). Szakirodalmi tevékenysége aránylag kevés közleményre korlátozódik. Ezek főleg a múlt század 90-es éveiben láttak napvilágot. 1892- ben jelent meg „Durch einfachen Wechselstrom betriebener Wechselstrommotor mit rotierendem magnetischen Felde” c. közleménye (391.). 1896-ban közzétette a villamosgépek többletveszteségeire (load loss) vonatkozó kutatásai eredményeit, a következő közleményekben:

370