Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)

Déri Miksa

Déri Miksa 1896-ig volt vezénylő igazgatója az Internationale Electricitäts Gesellschaft-nak. Ezen állásból történt visszavonulása után is tevékeny részt vett a társulat vezetésében, mint a társulat igazgatóságának tagja. A Magyar Villamossági Részvénytársulatnak alapítása óta alelnöke és igazgatóságának tagja volt. Tagja volt továbbá az osztrák Unió Villamossági Társaság igazgatóságának Bécsben.

Nagysikert aratott az 1900. évi párizsi világkiállításon, amelynek Jury-je ,,Grand prix”-vel tüntette ki az általa feltalált és kiállított, terhelés alatt induló egyfázisú váltakozóáramú motorát. E találmánya által tág teret nyitott az egyfázisú váltakozó áramnak az erőátvitelben, sőt a vasúti vontatásban is (247., 14—16. p.).

1923-ban vonult nyugalomba, de azután is élénk figyelemmel kísérte a műszaki és gazdasági fejlődést. Működése folyamán számos külső elismerésben részesült. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1903. december 27-én tartott rendkívüli közgyűlésén, az osztrák „Elektrotechnischer Verein in Wien” az 1913-ban megünnepelt 30 éves jubileumán tiszteletbeli tagjának, az Elektrotechnischer Verein Berlin pedig levelező tagjának választotta meg. 1908-ban magyar kir. udvari tanácsosi címet kapott. A brünni műegyetem az elektrotechnika terén szerzett érdemeiért tiszteletbeli műszaki doktorrá avatta. Kinevezett tagja volt a bécsi műegyetem elektrotechnikai szakosztályán a 2. államvizsga bizottságának (371.).

80. születésnapja alkalmából meleghangú méltatásban foglalta össze Déri Miksa munkásságát egykori munkatársa, későbbi jó barátja Friedrich Eichberg (377., 512. p.). Ugyancsak ő írta Déri halála alkalmából a (380 a, 188. p.) alatt közölt nekrológot. Ügy érzem, hiányos volna a Déri Miksáról alkotott képünk Eichberg szubjektív, közvetlen hangú jellemzése és Dérivel kapcsolatos élményeinek közlése nélkül.

1897 óta fejlődött ki élénk szellemi kapcsolat közöttük; időnként igen beható eszmecserét folytattak egymással és viszonyuk szoros barátsággá fejlődött. Eichberg közreműködött a kompenzált egyenáramú gép első szerkezeti megvalósításánál és 1902-ben első ízben ő ismertette azt nyilvánosan egy Düsseldorfban tartott előadásában. (ETZ 1902, 817. p.) Eichberg szerint Déri nem a matematikus módszerével gondolkodott. Bár a transzformátorban lejátszódó folyamatokkal talán mindenkinél előbb tisztában volt, nem akart tudni pl. a transzformátordiagramról; részére csupán a főmező és a szórtmező létezett. A meggondolásaiból levont következtetések azonban mindig teljes összhangban voltak a kísérleti eredményekkel. Problémái megoldásánál mindenkor olyan egyszerű eredményre törekedett, amelyik a gyakorlati elektrotechnika egy-egy nehézségét legyőzte, ill. hiányosságát kiküszöbölte. Gondolkodásmódjára jellemző az a kijelentése, hogy éppen olyan nagy megelégedést érez az újnak a felfedezésében, mint annak felismerésében, hogy egyes újnak vélt gondolatai téves következtetések voltak.

Utolsó napjaiig nem csökkent az elektrotechnika fejlődése folyamán fel