Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)

Faller Jenő †: Hell József Károly

14. ábra A Heli József Károly-féle tűzgép részletének elvi vázlata helyesen a kazán működését a c szelep nyitásával szüntették meg, s a kazán vizét d csövön bocsátot­ták ki. A fölül nyitott henger (15. ábra) magassága 2,9, átmérője 1,0 m, falvastagsága 34 mm volt. Fe­nekéből 5 csővezeték ágazott ki, melyek közül az a cső a gőznek a kazánból a hengerbe való beveze­tésére szolgál. Ezt a nyílást egy fémből készült b retesz zárta el, melyet c karral mozgattak. A d csőből az é szelep nyitásával hideg víz ömlött a hengerbe, s az ott levő gőzt kondenzálta. A henger fenekén összegyűlt víznek egy ré­szét az/csövön át, bizonyos fokig előmelegített állapotban, mint tápvizet időnkint a gőzfejlesztő kazánba vezették be, s a szükség­letet meghaladó víz a g csövön át egy alant elhelyezett tartályba folyt. Az ötödik csövön mely a h kehellyel volt összeköttetésben s fémszeleppel volt ellátva, a hen­gerbe tóduló gőz kiszorította azt a levegőt, melyet a befecskendezett víz magával hozott, és amelyet egyébként az említett kehely víz­tartalma a szelepre gyakorolt nyo­más útján zárva tartott. A gép hengerében működő du­gattyú rúdját az erőátvitelt szol­gáló 8,1 m hosszú, egyenlőtlen­karú emelővel lánc kötötte össze. Az emelő rövidebb karja 3,7, a hosszabb 4,4 m volt. Az emelő má­sik karját, melyre a vízemelő szi­vattyú rudazata és berendezése volt szerelve, ellensúly tartotta egyensúlyban, úgyhogy a gépnek csupán az emelt bányavíz súlyát kellett leküzdenie. A du­gattyú felső lapjára b tartályból c csövön át vizet bocsátottak (16. ábra), mely egyfelől a külső levegőnek, másfelől a gőznek be-, illetve kiszüremlését akadá­lyozta meg. Egyébként a dugattyúnak a henger falához való szoros illeszkedé-15. ábra A Hell József Károly-féle tűzgép részletének elvi vázlata 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom