Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)

Faller Jenő †: Hell József Károly

13. ábra

A szélaknai erlachi Fischer—Hell József Károlyféle tűzgép ra jza Delius Kristóf Traugott : Anleitung zu der Bergbaukunst című 1773-ban megjelent munkájában (XVI. tábla)

hogy a komprimált levegővel közvetlen gyakorolt nyomást a vízre, mely annak hatására fölszökött.

Hell József Károly neve,

— mint előzőkben mondtuk

— az ún. tűzgépekkel, vagy helyesen atmoszferikus gőzgépekkel is összekapcsolódik.

Az első tűzgépet bányászati célokra az európai kontinensen az egykor „alsómagyarországi” Újbányán (Nova-Banán), az Althandler-aknában alkalmazták, melyet az angol Isaac Potter császári mérnök szerkesztett és épített be 1722-ben.

A tűzgépeket ugyanis ezidőben jó eredménnyel alkalmazták már Angliában, a cornwallesi ónbányákban, Bányászatunkban azonban csak akkor figyeltek föl azok munkájára, amikor Isaac Potter császári mérnök a gép modelljét 1721-ben bemutatta a felsőbibertárói bányatiszteknek, akik azonnal felismerték annak jelentőségét. Ez arra ösztönözte őket, hogy bevezessék az elöntött kincstári bányákba, s így elsősorban az 1664-ben elfulladt újbányái Althandler nevű bányába.

A tűzgép, helyesen atmoszferikus, vagy depressziós gőzgép működési elve az volt, hogy a kazánban fejlesztett gőzt egy hengerbe vezették, ahol azt hideg vízzel kondenzálták, minek következtében ott légüres tér keletkezett. A henger dugattyúja, melyet a gőz először fölemelt, a légoszlop nyomására a légüres térben hirtelen visszaesett. Rúdja magával rántotta a vnle összeköttetésben levő kétkarú himbát, melynek végén a szivattyú rudazata lógott, melynek dugattyú-30