Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Manndorff Béla: Tóth László
lözhetetlen, a tényleges katonai szolgálat alól felmentett gépészmérnököt” 1917. január 2-ával Béesbe helyezték át, ahol a stadlaui AEG Gyár katonai parancsnokságánál kellett jelentkeznie. Az AEG Gyár 1916. év folyamán, avatatlan vezetés következtében, nem tudott a hadiszállítások követelményeinek eleget tenni, amiért a gyár vezetőségét leváltották. Rátermett új vezető utáni kutatás közben a magyar mérnökök között találták meg az arra hivatottat Tóth László személyében. Ennek a ténynek, mint a magyar mérnöki kart ért megbecsülés valódi nagyságát igazán értékelni csak az tudja, aki abban az időben élt és keserűen tapasztalta a magyar műszaki gárdának akkori, általában indokolatlan háttérbe szorítását a Monarchia legfelső vezetése részéről. A hadügyminiszteri rendelet értelmében Tóth Lászlónak azonnal át kellett venni az AEG stadlaui gyárának vezetését és első feladatául azt tűzték ki, hogy a gyárban több hadiüzem által megrendelt villamos alkatrészeket határidőre jól legyártassa. Kiváló műszaki tudásának és páratlan műhelygyakorlatának teljes latbavetésével sikerült a gyár termelésének minőségét rövid időn belül megjavítani és céltudatos vezetésének eredményeként a vállalt kötelezettségeket időre teljesíteni. Az első világháború vége felé 1918-ban azonban a mindinkább érezhető anyaghiány miatt a gyár termelékenysége lecsökkent és a háború befejezését követő általános ipari pangás, valamint a villamos gépek és transzformátorok fontos nyersanyagának, a réznek külföldről erősen akadozó beszerzési nehézsége következtében a gyár termelése nagyon visszaesett. így Tóth kiváló műszaki tudását e gyárban inkább nélkülözhették, mint egy olyan gyárban, ahol a rendelési követelmények megvalósítását anyaghiány akkor nem korlátozta. Az osztrák vasutak kifejlődő villamosításával kapcsolatban a Warchalowsky és Tsa r. t. gép-, vagon- és mozdonygyár több munkavezeték szerelő- és vizsgáló toronykocsi szállítására kapott felszólítást. Ennek megszerkesztésére és legyártásának vezetésére Tóth Lászlót szólították fel, aki nagy örömmel fogadta el ezt a megbízatást. Mint a gyár műszaki igazgatója, nagy ambícióval fogott hozzá az új, és eddig ismeretlen műszaki probléma megoldásához, alkotásra vágyó szellemét ez a fajta munka elégítette ki leginkább. A készre gyártott toronykocsik 1926. év nyarán kerültek próbára az Innsbruck—St. Anton közötti villamosított vasútvonalon és már az első próba járatok beigazolták, hogy Tóthnak a kocsi szerkesztésénél alkalmazott sok újszerű gondolata a gyakorlatban nagyon jól bevált. A Warchalowsky gyár két- és négytengelyes nagyvasúti benzin-villamos motoros személykocsik gyártására is kapott megbízatást. Ezek szerkesztésében, különösen a járműszerkezeti rész kialakításában nagy szerepet vállalt Tóth és sok szellemes konstruktív megoldás tesz tanúbizonyságot páratlan gyakorlati és elméleti tudásáról. 1927 nyarán a MÁVAG akkori vezérigazgatója, Köpesdy Elemér, aki Tóthnak 258
