Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Korbuly János: Korbuly József
még fennálló más vasutaknál, mint: Arad Csanádi Egyesült Vasutak, Kassa — Oderbergi, Szamosvölgvi Vasutaknál általánosan bevezették a Korbuly-csapágy használatát, de előszeretettel vették át a Budapest Városi Villamos vasutak, a Budapesti Közúti Villamos Társaság a csapágyak használatát, a Földalatti Villamos Vasutak pedig még napjainkban is megelégedéssel használja e szerkezetet. Külföldön is több magánkézen levő vasút-társaságnál használták azt kiváló eredménnyel. Meg kell említeni, hogy 1878-ban a Párizsi Világkiállításon elismerésben és kitüntetésben részesült a kiállított csapágy-konstrukciójáért. Minthogy a csapágy-konstrukció keletkezése, a szabadalmi bejelentés — melyet követőleg az 1878-i Párizsi Világkiállításon már ismertetve lett a csapágyszerkezet — a múlt század 96-os éve előtt történt meg, így a szabadalmi leírást és a szabadalom megadását dokumentálni nem lehetett, mert a Szabadalmi Könyvtárban csak 1896-tól kezdve vannak a szabadalmak regisztrálva. (2. ábra.) Későbbiekben is hosszú ideig volt csapágy konstrukció ja a Közlekedési Múzeumban kiállítva. (3. ábra.) Bár tőkét sohasem sikerült szabadalmából kovácsolnia, élete végéig szeretettel foglalkozott a csapágy-konstrukció javításával és tökéletesítésével és a bőrmembrán tömítéseket nyugalombavonulása után sajátmaga házilag is gyártatta. 1906-ban, 60 éves korában vonult vissza nyugalomba Aradon, mint Magyar Állam vasúti üzletvezetőhelyettes, Magyar Államvasúti főfelügyelői rangban. Nyugdíja éveit Budapesten töltötte el, de nem sokáig élvezte nyugdíját, mert 1914-ben, közvetlenül a nagy világháború kitörése előtt meghalt. A sors különös akarata, hogy születése és halála között egy elvégződő és egy kezdődő háború között, egész életén át béke volt és békében dolgozhatott. Munkássága is ilyen volt egész életén át: csendes és szerény. A csapágyszabadalmon kívül nem volt mint gépészmérnöknek olyan alkotása, amely nevét talán halhatatlanná tette volna, de egyéniségének nevelő hatása nevét a vele együtt dolgozott munkatársak számára emlékezetessé tette. A nyugati műhely főnöksége idején sok szociális intézkedéssel, modern berendezések létesítésével foglalkozott, de valamennyi fölé helyezte a neki mindennél fontosabb munkás-tanonc kérdést. Innen kiindulva valamennyi állomáshelyén mindenütt a nevelés problémáját tartotta elsőrendű kérdésnek. Ezen a téren nagy eredményeket ért el, amelyekhez személyi tulajdonságai: nyílt, egyenes puritán gondolkodása, demokratikus életfelfogása és mindenek - feletti munkaszeretete nagyban segítették. A munkásoktatás terén való életfelfogását családja körében is érvényesítette. Négy felnőtt fia volt, mind a négy okleveles gépészmérnök lett, de mind a négynek keresztül kellett mennie a műszaki tudományok elsajátítása előtt először a kézimunka vizsgáin. Házi műhelyt tartott fenn, amelynek esztergapadján eleinte lábitóval, későbben motorral hajtva tanulták meg fiai azt, amit 236
