Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)

Manndorff Béla: Kandó Kálmán

meneteinek tartama alatt a lehető leggazdaságosabb energiafelhasználás biztosítása.

Az egyenletes sima gyorsítás feltétele, hogy a vonóerő, vagyis a hajtómotorok forgatónyomatéka az egész gyorsítás folyamán állandó értéken maradjon. A gyorsítási periódus alatt a felvett teljesítmény csakis a forgatónyomatéktói függ, vagyis állandó forgatónyomaték mellett állandó. A többfázisú aszinkron motor felvett teljesítményét a szekunder áramkörének ellenállása szabja meg, tehát ennek megfelelő szabályozásával a forgatónyomatékot tetszésszerinti értékre állíthatjuk be. A hajtómotorok szekunder gombolyítását egy változtatható ellenállású folyadékindító zárja, melynek ellenállását a szabályozó készülékek automatikusan úgy változtatják, ‘hogy a gyorsítási periódusok egész tartama alatt, a hajtómotorok felvett teljesítménye, illetőleg forgatónyomatéka állandó legyen. így, a mozdonyvezető ügyességétől függetlenítve, biztosítva van a mozdony egyenletes gyorsítása.

Ezen szabályozó-készülékeket Kandó a Val Tellina-i mozdonyokon alkalmazott első kiviteltől a MÁV fázisváltós mozdonyokra tervezett megoldásig folyamatosan kifejlesztette, tökéletesítette, sőt sikerült a motorok terhelésszabályozását végző készüléket és a fázisváltó egységnyi teljesítménytényezőjét biztosító gerjesztés szabályozókészüléket egy automatában egyesítenie. Nagyon messze vezetne ezek bővebb ismertetése. Részletes leírásuk mind a Ganz Közlemények 1932. október 11. számában, mind Verebély—Klein 1933-ban megjelent, már többször idézett könyvben megtalálható.

Kandó sok irányú műszaki alkotó tevékenységének nagyon hű képét adja szabadalmainak sokasága. Ez különösen kifejezésre jut, ha végigtekintünk a könyv V. fejezetében felsorolt magyar szabadalmain. Önkéntelenül is felmerül az a kérdés, hogyan volt képes egy ember nem egész 40 év alatt annyit alkotni ? Csak Kandó tudta ezt megtenni, aki egész életén át dolgozott, azzal az olthatatlan lánggal a lelkében, amely a műszaki fejlődésnek folyton újat, folyton jobbat és folyton tökéletesebbet akart adni nem törődve azzal, hogy eközben élete energiaforrásának olaja idő előtt elégett, elfogyott . . .

IV. Kandó Kálmán irodalmi tevékenysége

A műszaki tudomány nagy veszteségére Kandó fáradhatatlan munkásélete alatt összegyűjtött óriási szellemi tudásának csak egy egészen kis töredéke maradt meg nyomtatásban. Az állandó lázas tevékenységben égő zsenije a már gyakorlatban megvalósított eszméinek leírását nem tartotta fontosnak; alkotó elméje folyton új problémák megoldásán fáradozott és a türelmetlen, mindig új, mindig jobb megoldásokra törekvő egyénisége a kész alkotásainak betűkkel való megformálására már semmi ke'dvet nem érzett és sajnálta azt az időt,

206