Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Manndorff Béla: Kandó Kálmán
6. ábra A Val Tellina-vasút 1500 LE-s gyorsvonat i mozdonya. Gr. 38 RA. A Val Tellina-vonal. valamint a Simplon-alagút villamosításával szerzett kiváló tapasztalatok meggyőzték az olasz kormányt, hogy Kandó háromfázisú villamosítási rendszere a vasút legnehezebb üzemi feladatainak megoldására is alkalmas és ezért 1906-ban nagyarányú villamosítási tervnek azonnali megkezdését határozta el. Ennek keretében épült fel a Soeieta Italiana Westinghouse rt. Vado Ligurei gyára, ahol kizárólag Kandó szabadalmai szerint tervezett háromfázisú villamos mozdonyok készültek. Az olaszok által tervbe vett sok villamosítandó vonal közül elsőnek az ún. Giovi-vonal villamosítása volt a legfontosabb, mert adottságainál fogva üzem szempontjából egyike a legnehezebb nagy forgalmú vasúti vonalaiknak, amely Genovát, a Liguria Alpok és az Appenninek összekötő hegyláncának a hágóján át, két egymástól független, kétvágányú pályával köti össze Milánóval, illetve Torinoval. A ,,régi” Giovi-vonalnak, amelyet 1853 év végén adtak át a forgalomnak, hossza 25 km, a középső szakaszán az átlagos emelkedés 26%o, a nyílt pályán a legnagyobb emelkedés 35%o, a 3 km hosszú Giovi-alagútban pedig 29%o. A második ún. ,,Succursale dei Giovi” vonal 22 km hosszú, 13,5%o átlagos és 16aoo maximális emelkedéssel, nagyon sok alagúttal. E nehéz pályák részére rendelt mozdonyok szállítási feltételei, a maximális teljesítőképesség bebizonyítására előírják, hogy egy vonatató- és egy tolómozdonnyal egy, 21 megrakott kocsiból álló, 380 t súlyú elegyet 35%o emelkedésen és 400 m sugarú kanyarulatban 200 mp alatt kell 45 km/ó sebességre felgyorsítani, ami a mozdony kerékkarimáin kb. 23 500 kg vonóerőt jelent. Az állandó telj esi tőképes-189
