Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)

Pénzes István: Mechwart András

(F) surlódófej is. Az utóbbiak ugyanis nem 180c-osak, hanem középponti szögük kb. 100°. A nyomóhüvely befelé haladtában a súrlódófejeket emeli, majd foko­zatosan neki nyomja a hüvely bel­­~ő falának. A súrlódás okozta erő a hajtott tengelyt fokozatosan forgatni kezdi. Tapasztalat szerint a tengelykapcsoló akkor műkö­dött jól. ha a (G) kar közel derék­szöget zárt be a tengelyek síkjá­val. A dob agyába az (L) csa­págy hüvelyt is elhelyezték, hogy így egy külső csapágy beépítését elkerüljék. A súrlódófejek — kopás után — a karrendszerrel és (Sj csavar -egítségével utánállíthatók. A belső csapágy az olajozóból kap olajat. A bemutatott tengelykapcsolónál nagy fordulatszám esetén a súrlódófejek­­ben akkora centrifugális erő keletkezett, hogy az gátolta a kikapcsolódást. E hátrányon elmés szerkezettel segítettek (29. ábra). A bal oldali ábrán a súr­­lódó fejeket (p) rugókkal kötötték össze. A rugókat annyira feszítették meg, amennyire a centrifugális erő legyőzése ezt megkívánta. A jobb oldali ábrán a rugókat (g) súlyokkal helyettesítették. A súlyok tömegét a kívánt mérték­ben növelték vagy esetleg csökkentették. A millenium évében Mechwart tengelykapcsolójából — a különleges célokra >zerkesztett egyedeket nem számítva — hétféle nagyságrendűt gyártottak. 28. ábra Mechwart oldható tengelykapcsolója 29. ábra Xagy fordulatszámú tengelyek oldható, Mechwart-féle tengelykapcsolója 137

Next

/
Oldalképek
Tartalom