Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)

Pénzes István: Mechwart András

Ebben az időszakban már az is törekvés, bogy a gőzgépet nemcsak szántásra, hanem cséplésre, vontatásra és más munkára is használhassák.

Lényegében tehát ilyen fejlettségi állapot jellemezte a szántógépeket, amikor a Ganz-gyár a munkát e téren is megkezdte. Az utóbbi pontos időpontját nem ismerjük, az azonban tény, hogy Bánki Donát 1889-ben már tudósít a Ganzszántógépek létezéséről [1], [4].

A Ganz-szántógépek —- melyeket Bánki magyar gőzekének nevez — Yulb rendszerűek. A teljes gépkészlet magajáró gőzgépből, (a fordulónál) billenő ekéből, két kötélvezető kocsiból és drótkötelekből áll; mindezt kiegészíti egy vízhordó kocsi. Nem tudjuk, hogy a Yull-rendszerű ekékből a Ganz-gvár hány darabot készített. Az azonban bizonyos, hogy a Ganz-szántógépek méltó ,,ver- 8envtárs”-nak bizonyultak. Bár gyártóknál nem állt rendelkezésre annyi tapasztalat, mint például a Fowler-gépeknél, a ludányi versenyen a Ganz-eke mégis alkalmazhatónak bizonyult [32],

Meg kell jegyezni, a forgó eke első Mechwart-féle szabadalma 1887-ben kelt. Az elhúzódó kísérletek miatt, azonban a gépet csak 1893-ban mutatták be. A két időpont közötti kb. 6 évben a Ganz-gyár — nyilván a nagy kereslet miatt —- a Yull-rendszerrel próbálkozott.

Az említett gépek kivétel nélkül hagyományos ekével munkálták meg a földet. Uj utat a ,,forgó rendszerű magajáró ásógépek” nyitottak.

A kísérleteket John D. Garret buckau-magdeburgi cég kezdte. Az 1880-as évek körül „ásókultivátort” készített. A gép munkája során ásóformájú fogakat excenter-mozgással a földbe nyomott és ezzel porhanyósította a talajt.

. A Garret-gép előnyeinek felsorolásánál az alábbiakat közölték:

a) a gép olcsóbb, mint más szántógép;

b) a ,,kultivátor” munkája mind mennyiség (0,4—0,7 kát. hold/óra), mind minőség nézőpontjából jobb, mint a gőzeke:

r) az ásáshoz kevesebb energia szükséges, mint a hasonló értékű szántáshoz;

d) a kezelő személyek száma 2—3 fő és az egész gép munkája figyelemmel kísérhető;

e) & munkaterület nagyságát és alakját nem korlátozzák a gép munkaviszonyai ;

f) a kultivátor könnyen változtatta helyét egyik földdarabról a másikra.

1885-ben napvilágot látott Proktor-féle ásóeke az előzőhöz hasonlóan dolgozott. Azonban egyik gép sem honosodott meg, mert — feltehetően — a földet nem munkálták meg kellően.

Az utóbbival közelítőleg egv időben készült Nagy Dezső műegyetemi tanár gőzekéje. Ennek működési elve: a gőzgép keresztben fekvő rácsos gerendát vontatott, amelynek végére végtelen láncra erősített ekéket szereltek. Az ekék - a gőzgépről meghajtva — a szerkezettel meghatározott pályán haladtak, váltakozva szántva a földet és kiemelkedve belőle.

A fejlődés főbb mozzanatait említve, ilyen fejlettségi fokon voltak a szántó gépek, amikor Mechwart fejlesztőmunkáját megkezdte.

9*

131