Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)

Pénzes István: Mechwart András

15. ábra

Mechwart un. karikás hengerszéke

16. ábra

A müncheni „Deutsches Museum”-nak ajándékozott karikás hengerszék

A nagyobb henger 600 mm, a kisebb 300 mm átméretű volt (a hosszat nem közli a leírás). A nagy hengert mereven csapágyazták, a kisebb hengert állíthatták.

Niedermayer — mintha fenti kételyt akarná eloszlatni — befejezésül így ír: „E hengerszéken a főújítás a hengerátmérők nagy különbségében van, s ez a következő okok miatt történt”:

a) egyenlő hengerátmérő esetén a gyorsan forgó henger rovátkái gyorsabban elkopnak, mint a lassan forgó hengeré;

b) egyenlő átmérő esetén a gyorsabban forgó henger nagyobb mértékben fölmelegszik, mint a lassan forgó henger;

r) a hengereknél 1 : 1 arányú homlokfogaskerekek alkalmazhatók.

A rendelkezésre álló adatok nem elegendőek annak megítéléséhez, hogy a különböző átmérővel ellátott hengerszéknek ki a feltalálója. Schmidt József „A malomipar műszaki kézikönyve” c. munkájában (1909) már kiforrott gépként említi a különböző átmérőjű hengerekkel bíró őrlőszerszámot. Az utóbbit követő időszakban ezek a gépek feledésbe merültek.

125