Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Pénzes István: Mechwart András
Malmi töretőhengerek rovátkáinak nagyított képe. Az A henger két- és félszer gyorsabban forog, mint a B henger. A bal oldali metszeten él dolgozik él ellen, a jobb oldali képen rovátkahátat rovátkahát ellen működtetnek tozik. De nem közömbös az sem, hogy a rovátkák egymáshoz viszonyítva milyen helyzetűek. A 11. ábrán rovátkolt hengerek metszetei sorakoznak. Az ábra első rajzán él dolgozik él ellen, a másik rajzon hát-hát ellen. Ez a kétféle mód tovább variálható . . . Búzatöretésnél a hengerek egymáshoz viszonyított kerületi sebessége általában úgy aránylik egymáshoz, mint az 1 : 2,5-hez. A felsorolt ismereteket is nagy részben Mechwartnak köszönhetjük. S bár napjainkban a töretésről sokszorta többet tudunk, mint a korai hengerszék gyártók, az ismeret lényege azonban azonos! A Ganz-gyár a múlt század végén 60 féle hengerszéket gyártott. A gépek hengereinek átmérete 160—600 mm, a hosszúság viszont 300—1000 között változott [18]. A gyár először 220 mm átméretű, 312—475 mm hosszú hengerekkel ellátott gépeket készített. Később a hosszúságot 650 mm-re növelték. 1885-től gyártották a 600, 800 és 1000 mm hosszú hengerű gépeket. Egy egységbe általában kettő, három és négy hengert építettek. A hengerszékek elterjedését segítették azok az eredmények, melyeket a Ganzgvár Meehwart révén elért. E vívmányok közül elsősorban a hengerrovátkolást kell megemlíteni. A korábbi időszakban a rovátkolás nem volt megoldva. Ganz Abrahám például rovátkolt felületű hengereket öntött. Ha a hengerek felületéről a rovátkák lekoptak, akkor új hengerre volt szükség. Ez a hátrány a gépi rovátkolás megalkotásával megszűnt. A kitűnő kéregöntvény birtokában általában elegendő volt a hengereket évente egyszer rovátkolni. Rovátkolás előtt a hengereket csiszolják. Ez a művelet nagy pontosságot kíván, fontos ugyanis, hogy a henger valóban henger legyen. A rovátkolást a csiszolás után kezdik. A felsorolt okok miatt már Meehwart korában egyetemes csiszoló- és rovátkológépeket gyártottak. Ilyen, Meehwart-féle, és a Ganz-gyárban készített gépet mutatunk be a 12. ábrán. A felső kép csiszolás, az alsó rovátkolás közben ábrázolja a rovátkolópadot. A gép működése egyszerű. A rovátkolásra váró hengert csapágyakba helyezik. Megmunkálás közben a henger előtt először — a művelet befejezéséig — köszörű haladt oda-vissza. Rovátkolásnál ugyanezt a mozgást a befogott rovátkolókés végezte. Köszörülésnél, ill. csiszolásnál a hengert is, a főorsót is különkülön meghajtották. Rovátkolásnál csak a főorsót forgatták. A forgás irányváltását egyszerű szerkezet végezte. Rovátkolásnál a henger bizonyos mértékű elforgatását ugyancsak a főorsó vezérelte. 121
