Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)

Pénzes István: Mechwart András

ej a gyárnak 22 munkásháza volt 445 lakással, ezekben az évi lakbér 93—150 forint;

d) a gyáregységekben étkező helyiségek és fürdők voltak;

ej a gyáregységekben orvosi szoba volt, ahol a járó betegeket ingyen gyógykezelték ;

/ja beteg munkásoknak és családjaiknak a betegsegélyző pénztár az előírtnál többet fizetett, sőt a munkások özvegyeit és árváit is segélyezték;

g) a gyári munkagépeket védőkkel szerelték föl;

h) az ,.inasok” oktatására a gyár saját iskolát tartott (1896!).

A gyár munka-hangulatáról írt mondat tehát nem mai magyarázgatás, alap nélkül. Itt jegyezzük meg azt is, hogy Mechwart idejében a Ganz-gyárakban nem volt sztrájk. Mechwart nyugdíjas korában sem tudott a gyártól elszakadni, forgó ekéje ekkor is foglalkoztatta.

A Tolna-megyei Belecskán birtokot vásárolt. Szabad idejében itt pihent. Innen adódhatott azután az a gondolat, hogy a magyar ipar fejlesztésében elért eredményeiért a király 1899-ben ,,belecskai” előnévvel tüntette ki.

1907 nyarán meghűlt és tüdőgyulladást kapott. Csupán néhány napig betegeskedett. 73 éves korában, június 14-én. este háromnegyed tízkor meghalt [48], [72], [56], [87], [94]. [49], [36].

Mechwart és a Ganz-gyár fejlődése

íMechwart élete eggyéforrt a Ganz-gyárral. Tevékenységét áthatotta az a törekvés, hogy munkalehetőségeket teremtsen és a termelt áruknak piacot szerezzen. E célok megvalósításával a gyár is szüntelenül növekedett. Éppen ezért Mechwart életének megismerése elválaszthatatlan a gyár sorsának ismeretétől.

A Ganz-gyár gyorsan fejlődött. Ez jól érzékelhető az alábbi adatokból:

a) 1869-ben Ratiborban (Porosz-Szilézia) ,,fiókgyárat” alapítottak; a cél az volt, hogy a német gyárakkal minél sikeresebben vehessék föl a versenyt;

b) 1878 augusztusában a vízivárosi Kacsa utcában villamos részleget létesítettek (Ausztria—Magyarországon a Ganz volt az első gyár, mely villamossággal kezezett foglalkozni) [17 : 127. p.];

ej 1880-ban a Ganz és Társa megvásárolta az Első Magyar Vasúti Kocsigyár Rt. gyártelepét;

d) 1887-ben — a minél eredményesebb ausztriai üzletvállalás érdekében — a Ganz-gyár megvásárolta, majd jelentősen fejlesztette leobersdorfi gépgyárat;

ej az 1880-as évek végén a Ganz-gyár bérbe vette a petrovagorai (Topusko. Horvátország) nagyolvasztót.

Ide kell még feltétlenül sorolni azt is, hogy a tulajdonképpeni Ganz-gyár az iin. törzsgyár — gyorsan fejlődött. Szemléltessék mindezt az alábbi adatok.

107