Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Halmos László: Bánki Donát
Centrifugál-szivattyúk lépcsőszámának meghatározásához az adott szállító magassághoz a lépcsőszám növelésével elérhető tárcsasúrlódási és résveszteségcsökkenés figyelembe vételével eljárást dolgozott ki [56, 59, 66 — 67]. Gőzturbina tanulmányainak kezdetén 1902-ben szerkesztette akciós gőzturbináját, melynél a gőz az egyetlen akciós keréken többszörös axiális irányváltoztatással keresztüláramlik, térfogatnövekedésének megfelelően mind több és több lapátcsatornán át. 1903-ban szabadalmaztatta és az első 80 LE-s egységet a Ganz-féle Vili. Gyár el is készítette. A többszörös irányváltozás és átlépés miatt a veszteségek nőnek. Bánki ezt a szerkezetét később el is ejtette. Tőle függetlenül az AEG Elektra turbina néven hozta piacra mint tipikus kis teljesítményű gőzturbinát. A repülés problémájával foglalkozva önműködő repülőgép stabilizátort szerkesztett, de a függőleges helyzet érzékelésére szolgáló inga nem bizonyult elég érzékenynek [76 — 77, 79]. Ezek a repülőgép hossztengelye körüli lengések nem bizonyultak olyan nehéz problémának, s így Bánki is elejtette ezt a feladatot, jóllehet sok szellemes kísérleti vizsgálat kapcsolódott hozzá. így pl. a készülék kipróbálására szolgáló modellt egy vasútikocsi tetejére gömbcsuklós alátámasztásban felszerelve próbálta ki. Később egy magasság határoló szerkezetet készített abból kiindulva, hogy emelkedéskor a légcsavar fordulatszáma csökken, leszálláskor nő. Ezt mint impulzust használta egy a magassági kormányt működtető szervomotor kapcsolására [85 — 86]. Még egy érdekes próbálkozását kell említeni. És pedig az árapály hasznosítására tervezett hidrokompresszort, melyet Boving angol mérnökkel közösen jelentett be szabadalomra 1909-ben. Elsőkerék hajtású automobiljával (15. ábra) az első példány megépítéséig jutott el (a Ganz-gyár készítette el) s így ő volt az első, aki a kocsik elsőkerék hajtásának gondolatát felvetette és kipróbálta. Az utókor hálája Bánki emlékét az utókor is tiszteletben tartotta. Életében elnyert, tisztán műszaki és tudományos, a hazai és külföldi szakkörök elismerésein kívül, halála után a Magyar Tudományos Akadémia nagy jutalmát 1927-ben neki ítélte. Bánki emlékét őrzi a budapesti „BÁNKI DON ÁT Gépipari Technikum”. Budapest Főváros Tanácsa egy újonnan épült lakótelep főútvonalát Bánki Donát utcának nevezte el. A Gépipari Tudományos Egyesület 1954-ben Bánki emlékérmet alapított, amelyet minden évben ünnepélyes körülmények között oszt ki három fokozatban az Egyesület elnöksége (16. ábra). Bánki születésének 100 éves évfordulója alkalmából 1959-ben a Gépipari Tudományos Egyesület kétnapos ünnepséggel hódolt emlékének és a Bánki 80
