Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Halmos László: Bánki Donát
Földgáz vezetékek tervezese Az 1906. évi Kissármás-i földgáz feltárások adták az indítékot Bánkinak, hogy evvel a feladattal teljes mélységben foglalkozzék. Ugyanis a gáz Budapestre történő elvezetése alkalmas megoldásnak látszott a gáz hasznosítására. Bánki 1913-ban elérte ennek a tervnek az elfogadtatását, szemben idegen szakértők és idegen érdekek eltérő véleményével. Munkájával nemcsak a Budapest —Kissármás-vezeték tervét, hanem általában földgázvezetékek tervezésének kérdéseit is megoldotta. [83 — 84] Eljárásának alapja az optimális gazdaságosság. A gáz a vezetékben áramolva súrlódás folytán elveszti a kezdő nyomását, s ekkor kompresszor segítségével újból magasabb nyomásra hozzuk. így elérjük, hogy a több sectióból összetett ilyen gázvezeték végén a kívánt szükséges nyomás rendelkezésre álljon. A cső-átmérő növelése csökkenti a kompresszor munkát — a kompresszor telepek számát —, a szűkebb cső növeli azt. A gazdasági optimum jelenti a minimális szállítási költséget, beleszámítva a tőkeszolgáltatást. A számítás műszaki elemei tehát: a szállított gázmennyiség adott átmérő, hossz és nyomásesés esetén Fo = 0,183^5/l-[P?-Pl] (isothermikus áramlás) és az energiaszükséglet L = 0,37 • px • V (isothermikus kompr.) p2 = 0,37>p1 alapján. A kezdő nyomás p1 = 26 ata volt, akkori viszonyok között felső határ. Egy adott gázmennyiség szállítására a felvett csőátmérőnél a szakasz hoszszúsága megadja a nyomásesést. A kompresszor-üzemek évi költgége a nyomásveszteségek pótlására így kalkulálható. Különböző értékek felvételével a legkedvezőbb eset meghatározható. Ezt a hosszadalmas számítást Bánki elvégezte avval az eredménnyel, hogy a kompresszor állomások száma nagyobb és a csőátmérő kisebb kell hogy legyen, mint az amerikai szakértők szerint kitűzött értékek. Egyéb alkotások Hidrogép előadásai során dugattyús szivattyúk szelep-méretezéséhez átdolgozta az ismert Westphal formulát, a szelepek zajtalan zárásának feltétele alapján úgy, hogy abból a szelepméretek és szelepterhelés rögtön számíthatók [43]. E szelepméretezési tanulmányok vezették egy gyorsjárású dugattyús szivattyú szerkesztésére, amelynél rövid dugattyúlöketek, kis szelepemelkedések, nagy szelepátmérők kis szelepterheléssel a jellemzők. Ezzel azonban a centri - fugál-szivattyú fokozódó térhódítása miatt elkésett, s így a tervet később feladta. 78
