Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Halmos László: Bánki Donát
Újítás gázgépeken 1889. jan. 19. Újítások gáz és petróleum motorokon 1889. ápr. 11. Vezérmű négy ütemű motorok számára 1889. márc. 14. Gáz és petróleum kalapács 1890. okt. 31. Újítások petróleum motorokon 1893. fefcr. 11. (ez tartalmazta a karburátort) Önműködő gyújtóeső 1896. ápr. 25. A sorozatosan bejelentett „újítások” (szabadalmak) eredményeként született meg a Bánki-Csonka-motor (2. ábra) és a Csonka János által legyártott első példányok sikere után e szabadalom alapján indult meg a Ganz-gyáiban a gáz- és petróleum motorok sorozatgyártása. A motor legjelentősebb újítása a karburátor pedig, melynek feltalálói elsőbbsége vitathatatlanul Bánki — Csonkát illeti meg (1. Csonka életrajz 5. ábráját), az egyik legjelentősebb lépés volt a robbanó motorok fejlődésében. Szabadalmi bejelentésük szerint, mely a porlasztás elvét világosan és félreérthetetlenül megfogalmazza (3. ábra), szerkezetük elvileg a maival teljesen megegyezik s az egész világon elterjedt. A konstrukció neve is tőlük ered. Ez a ma százmillió számra gyártott találmány (4. ábra) az automobilizmus alapját vetette meg. Bánki azonban élete végéig gyalog járt fel rózsadombi villájába. A karburátorra vonatkozó Maybach-féle francia szabadalmi bejelentés egy fél évvel később kelt (1893. aug. 17.), de mert a feltaló azt mint önálló szerkezeti elemet szabadalmaztatta, így nagyobb védelmet tudott biztosítani számára. (Németországban azonban — nyilvánvalóan a Bánki —Csonka elsőbbség miatt — a bejelentést nem fogadták el.) A Bánki— Csőnka-féle karburátor — a visszaemlékezések szerint már 1892-ben elkészült és 1893. febr. 11-én szabadalmaztatott első példánya — a Bánki-Csonka-motor első példányával együtt a szervezés alatt álló Magyar Műszaki Múzeum gyűjteményének legértékesebb műszaki emlékei közé tartozik (I). A kompresszió fokozásával kapcsolatos felismerés további gyakorlati hasznosítására való kísérletek során alakította ki másik közismert — most már önálló — konstrukcióját a vízbefecskendezéses Bánki-motort. Ennek döntő szerkezeti eleme a kettős Bán ki-karburátor volt. Az elméleti és gyakorlati szempont! ól egyaránt jelentős találmány alkotójának megérdemelt nemzetközi elismerést szerzett. S bár a gyakorlatból a Diesel-motor e konstrukciót hamarosan kiszorította, a tudománytörténet számon tartja úttörő érdemeit. Bánki Ganz-gvári működése 1898 végén zárult le, amikor a szokásos előzetes pályázati felhívás és pályázat mellőzésével, meghívást kapott a Műegyetem Gépszerkezettani (Gép?lemek és Emelőgépek) Tanszékére (1899). Két évvel később — 1900-ban — pedig az akkor megüresedett Hidraulika és Hidrogépek Tanszékét vette át. Sokoldalúságát, különleges mérnöki adottságait talán mindennél jobban jellemzi, hogy az új, a korábbi működési területétől erősen 53
