Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Halmos László: Bánki Donát
mezőgazdasági gépgyártás megerősödésével indult gyors fejlődésnek. Az általános gazdasági fellendülés mellett a technikai vívmányok fokozódó felhasználása és a mind kiterjedtebbé váló erőgépgyártás biztosította fellendülését. A Láng-gyár pl. 1885-ben már 1000 LE teljesítményű gőzgépet készített egy pesti malom részére. Ezek az adatok jól jellemzik azokat a viszonyokat, amelyek között az ifjú Bánki egyetemi tanulmányai végeztével gyakorlati tevékenységét megkezdte, amelyek a századvég tehetséges mérnökgenerációjának egyre szélesedő érvényesülési és munkalehetőséget biztosítottak. Bánki érdeklődése a legidőszerűbb problémák egyike felé fordult: még mint egyetemi hallgató — 20 éves korában 1880-ban — elnyerte a Műegyetem 100 forintos pályadíját egy, a gázmotorok tárgyköréből írt dolgozatával s — talán a siker hatására — működésének első 20 esztendejét szinte kizárólag a hőgépek és belsőelégésű motorok tökéletesítésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati munkának szentelte. Díjnyertes dolgozata már tanulmányainak befejező évében eljutott az ország határain túlra: a Civilingenieur 1881. évi 3. számában jelent meg ,,Zur Ermittlung der vorteilhaftesten Mischungsverhältnisse und Dimensionen der Gasmaschinen” címen [4], Előzőleg pedig a legjelentősebb magyar szaklap a Magy. Mérn. és Éjo. Egylet Közlönye közölte [3]. A tanulmány az akkor ismert gázmotorok indikátor diagramjai alapján a gáz polytrop állapotváltozásainak egyenletében szereplő kitevő értékeit vizsgálja, kutatva az így nyert adatok eltéréseit és azok okait. Műegyetemi tanulmányainak befejeztével először az Allamvasúti Gépgyárba lép be mint műszaki díjnok, de rövidesen (1882-től) a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyárban folytatja működését, ahol egyre szélesebb területen érvényesítheti szerkesztői képességeit. Közben a Műegyetemen a Gépszerkezettani tanszéken is működött mint tanársegéd. Bánki 1882-től 1899-ig 16 éven át tevékenykedett a Ganz gyárban. Itt készítette el és szabadalmaztatta első jelentős találmányát : mechanikai dinajnométerét, amely arra szolgált, hogy az abban az időben általánosan használt szíjhajtásos erőátviteleknél a kerületi erőt mérje. Találmányát a MMEE Közlönyben 1885-ben ismertette és értekezését mint az év egyik legjobb dolgozatát az Egylet 1887-ben a Hollón pályadíj második fokozatával tüntette ki [11] (49). Ganz-gyári működésének első éveiben bízták rá az akkor épülő, (s a háború alatt elpusztult) Elevátor felszerelésének tervezését, mely a Bp. Ferencvárosi pályaudvarra a Dunán érkező gabonaszállítmányok kirakására és tárolására szolgált [22]. Ezt a feladatát is kitűnően oldotta meg, s ennek hatására Mechivart András, agyár vezérigazgatója őt bízta meg találmányának, a Mechwart-féle forgó ekének szerkezeti kialakításával [16]. Bánki a rábízott feladaton túl, több önálló részlet-megoldást tervezett és szabadalmaztatott, melyek leglényegesebbje talán az, hogy az eredetileg gőzgépes szerkezetet motoros szerkezetre alakította át, ami akkor teljesen újszerű megoldást jelentett. Ez a gép ma, utóbb mint a Müncheni Deutsches Museum tulajdona a Stuttgart —
