Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Sárközi Zoltán: Kühne Ede
test eg V speciális találmányú francia gép könnyítette meg [129]. Az öntödében— mely 1879—1880-ban épült — négy mintázó gép volt. Itt öntötték az összes járgány-, cséplőgép- és szecskavágó kerekeket és általában az öntöttvas-, érc-, lágy vas-, és fémrészeket. Végül a kovácsműhelyben, mely a régi főépületben volt, 20 tűzhely dolgozott [130]. A legrészletesebb leírások a századforduló éveiből maradtak ránk a gyártelepről, melyek már egy teljesen modern, erősen amerikai mintájú üzemet mutatnak be. A telep kiterjedése 40 000 m2-re növekedett. Ebből 12 000 m2 szilárd, jórészt emeletes (3 008 m2) műhely- és raktár helyiségekkel volt beépít ve [1311. A vasesztergályos- és lakatosműhelyben levő 30 db vaseszterga, gyalú és sajtológép ekkor már az anyag hevítése nélkül végezte el a kovácsmunka jelentékeny részét. Ugyanitt 40 db vasfúrógép, lyukasztó és csiszológép volt. továbbá egy sorozat legújabb rendszerű amerikai gyorsfúrógép, mely apróbb tárgyakat csaknem önműködően formált meg és csavarmeneteket metszett. Változatlanul használták azonban a régebbről ismert Havas-féle konkolyozó rostalyuk (trieur) fúrógépeket is [132]. A főépületben foulait helyet a kibővített ekeosztály, a kovácsok száma ugyanitt 30-ra gyarapodott, de volt már 2 db gépkalapácsuk is. A főépületen kívül működött egy kisebb kazánkovács műhely, ahol a takarmányfüllesztők készültek s ahol gyakran javítottak lokomobilokat. A famegmunkáló műhely évi anyagszükséglete 30 000 köbláb fa volt. Évente ugyanitt 50—60 000 kerékküllőt gyártottak. Az öntödében most 50 mintázó dolgozott. A gyár napi öntvényszükséglete 50 q-ra melkedett, de idegen cégeknek is tudtak már dolgozni. Ércöntvényein kívül a vállalat maga állította elő kovácsolható, lágyított vasöntvényeit is. Ezek sokszor jobbak voltak a híres amerikai öntvényeknél. Az öntödei mintázógépek száma időközben nyolcra emelkedett. Megemlítendő végül, hogy csaknem minden műhely mellett nagy raktárépületek foglaltak helyet. Sor került i gőztelep bővítésére és az elektromos erőátviteli és világítási berendezéseknek — mint már mondottuk — 150 lóerőre való emelésére. Ez utóbbi 4000 m2 területet foglalt magában [133]. Utoljára készült el az új, amerikai mintájú kovác-műhely, melynél a tűzhelyek füstje már földalatti csatornákon távozott el [134], úgy, ahogyan azt nyugati tanulmányútja alkalmával Kühne KárólV meefigvelte. Mellette egv eke és vetőgépszerelő műhelv is létesült [135] : A hatalmas mértékben megnövekedett gyártelepnek a gyártás fokozott bővülése és a gyártmányok számbeli megsokasodása felelt meg. 1893-ban 3'111 vagon volt a feldolgozott nyersanyag. 1900 körül az évi termelés értéke másfél millió korona körül járt. Gőzcséplőkészletek, gőzekék, arató-és kazalozógépek, .szénasajtók és borsajtók kivételével az összes mezőgazdasági gépek <> eszközök beszerezhetők voltak a Kühne-gyár raktáraiból (8. ábra). A vállalat készítményeit ebben az időben a következőképpen csoportosíthatjuk : 1. Ekék, boronák, kultivátorok és egyéb talajművelő eszközök. Ekéből évente kb 4—5000 db készült, boronából kb évi 900 db. 445
