Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Sárközi Zoltán: Kühne Ede
Havas Mihály 1874 körül mint művezető dolgozott a vállalatnál. Xevéhez fűződik azoknak a segédgépeknek a megalkotása, melyekkel a Pernolet-rendszerű triőrök (osztályozó gépek) lemezeit állították elő. Egy ilyen segédgépet az 1878. évi párizsi világkiállításra is elvittek [58]. Valószínű, hogy nagy része volt az európai hírűvé vált ,,Hungária-Drill” sorvető gép megalkotásában. Később igazgató és konstruktőr lett a vállalatnál, majd 1880 körül önállósította magát. 1882-ben ..Havas Mihály és Társa Gépgyár és Vasöntöde Xyitrán” címmel saját vállalatot hozott létre. Az általa kiadott gazdasági gépek és eszközök árjegyzéke a vevők figyelmébe ajánlotta a javított és szabadalmaztatott ..Hungária” sorvetőt. Ezzel kapcsolatban az árjegyzék a következőket állítja: ,.Ezen sorvetőgép a Kühne-féle Hungária sorvetőgéppel, melynek szerkesztője Havas Mihály, ki akkoriban ott igazgató és Constructeur lévén, azonos, sőt az új kivitelben számos évi tapasztalata folytán Havas Mihály oly lényeges javításokkal látta el. hogy minden más vetőgép ellenében a javított Hungária 20°o-kal drágábban kel el. s mert szabadalommal ellátva van. más által nem utánozható” [59]. Az 1869. év végéig a Ludwig Róberttel közösen birtokolt gépműhely kb. 850 vetőgépet és kb. 1100 mosoni rostát gyártott [60]. Xem kétséges, hogy a vállalat egyéni tulajdonba vételével egy időben a gyártmányok technikai kivitelezésében is minőségi változás következett be. All ez elsősorban a lófogatú sorvetőgépekre. Az általunk már említett. 1863 után átalakított Garrett-rendszerű sor vetőgépek kanalas szerkezetűek voltak [61]. Közülük all sorosak egy időben taliga nélkül, jelző- és kormányrúddal voltak felszerelve. Voltak még más sor vetőgépek is, melyek vetődobokkal, vetőkapákkal, taligával, kettes és egyszerű tengelymozgással és angol kanálszerkezettel készültek [62]. A régi típusokhoz képest ugrásszerű fejlődést jelentett az 1874-ben kivitelezett merítőkorongos ,. Hungária Drill" sorvetőgép (4. ábra) [63]. Ennél a vetőgépnél a vetőszerkezetet a merítő hengerek képezték, melyek formai és technikai kivitelezés tekintetében biztosak és pontosak voltak. A merítő hengerek mozgását közvetlenül a futókerekek idézték elő. A kapák és merítő hengerek kiemelése egyidejűleg egy emeltyű megnyomása által történt. A vetőkapák olyan szerkezetűek voltak, hogy még a legrögösebb és rosszul szántott földeken is a legcélszerűbb módon lehetett őket használni. Magvezető cső gyanánt a szekrénytől a kapáig egy egyetlen darabból álló merev tölcsér szolgált. (Kaucsuk. vagy láncos csövek helyett.) A gép nagyrészt kovácsolt és kalapálható öntött vasból készült. Könnyűsége közismert volt [64]. Ez volt az első, műszakilag tökéletes, a magyarországi viszonyoknak a maga nemében teljesen megfelelő gyártmány. Vetőtárcsáit később már egy darabból öntötték, peremükön a magnak megfelelő mélyedésekkel. Még így is öt sorozat kellett a különböző magvak elvetéséhez. A vetőszekrényt állandóan vízszintes irányba kellett állítani, még a hegyes-völgy es helyeken is, hogy a tárcsákból a mag kihullhasson. Összehasonlításul megemlítjük. hogy a Garrett-vetőgép tárcsája lemezből készült és kis sajtolt kanalak voltak a tárcsák oldalára beszegecselve. A kanalak különböző nagv-431