Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Tirser László: Láng László és fia, Láng Gusztáv
Láng László a gőzgépgyártás fejlesztője és fia, Láng Gusztáv a gőzturbina-gyártás magyarországi bevezetője és a dieselmotorgyártás fejlesztője. Láng László és fia. Láng Gusztáv szerepe a magyar gépipar történetében A Láng Gépgyár gyárt Hiányainak sokoldalúsága, korszerűsége és nem utolsósorban minősége révén már közel egy évszázad óta előkelő helyet foglal el a magyar gépiparban, ezért kötelességünk, hogy alapítója, valamint megtartója és továbbfejlesztője, Láng Gusztáv életéről és munkásságáról megemlékezzünk. E két férfiú élete és munkássága annyira szoros kapcsolatban áll egymással, hogy azt csak egyetlen méltatásban lehet összefoglalni. Láng László, a Láng Gépgyár alapítója (1868) Láng László Pozsonyban, köztiszteletben álló orvos-család legidősebb gyermekeként, 1837-ben született. Xem mutatván kellő érdeklődést és igyekezetei az elméleti tudományok iránt, apja nem akarta, hogy a középiskolát sikertelenül fejezze be, hanem 14 éves korában a közeli Bécs egyik gépműhelyébe küldte ipari tanulónak. A fizikailag jól fejlett, eleven és mozgékony László itt jutott először érintkezésbe gyakorlati hajlamainak megfelelő környezettel és tetterejének megfelelő tevékenységgel és szakmai kiképzésében gyorsan haladt előre. Idővel tudatára ébredvén annak, hogy a vágya szerinti pályán csak akkor lesz képes tovább haladni, ha az ehhez szükséges elméleti ismereteket is elsajátítja, beiratkozott az ottani felsőipariskolára, és azt sikerrel elvégezve, ismert bécsi gépgyárakban kezdte meg pályafutását, amelyek egyikében röviden vezető álláshoz is jutott. Bécsi tartózkodási ideje alatt a német Rajna - vidéken ás Angliában is megfordult, amelyek akkor a gépgyártásban vezető helyet foglaltak el és ismereteit az ott tapasztaltakkal is bővítette. A magyar főváros már az 1867-i kiegyezést is megelőzően fejlődésnek indult ipara csakhamar hazahívja, Pestre jön, és az akkori Első Magyar Gépgyárban (a későbbi Wörner-féle gépgyárban) vállal üzemvezetői állást. Rövidesen megnősül. 1868-ban önállósítja magát és az akkori Váci úton, (a mostani Bajcsy-265
