Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Baránszky-Jób Imre: Zámor Ferenc

1. ábra Zámor Ferenc ifjúkori önarcképe került 1888-ban a reáliskolába. Alig melegedett meg ebben az iskolában, már 1889. augusztusá­ban — a köztisztviselői sors for­dulatainak megfelelően — Buda­pestre költöztek. Hét testvér uta­zott a vonaton, amellyel ekkor is­merkedett meg a kis Ferenc és emlékei között sokáig élénken él­tek az akkor ,,korszerű” csupa oldalajtós vasúti személykocsik. Budapesten a budai II. kerületi reáliskolában folytatta a tanulást. Ez az iskola túlnőtt az egyszerűen csak ismereteket adó ,,tanoda” tí­pusán s a tanítványokat igyeke­zett minél közelebb hozni az élet­hez. Hiszen apróság, de jellemző, hogy a fizika-tanár a szertár er­kélyén elhelyezett kis mozsár elsü­tésével adta tudtára a budai pol­gároknak a pontos déli időt. Saj­nos, a köztisztviselői pálya újabb költözködésre kényszerítette a né­pes családot. 1891-ben a családfőt véglegesen Pécsre helyezték és a tanuló gyermekeknek a tanévben kellett iskolát változtatniok. Ferencnél is je­lentett ez némi zökkenőt, de aránylag gyorsan illeszkedett bele az új viszo­nyokba s itt érettségizett. Korán, már középiskolai tanuló korában,- — ami a múlt század végén nagy ritkaság volt, — kapcsolódott bele a sportéletbe. Vívóiskolába járt (akkor még széles, lapos magyar karddal vívtak a sportszerű küzdelemben is), egyéb sport­ágak között a tenisz és a futball meghonosodása előtt a ma már alig ismert ,,longa meta” nevű labdajáték harcaiban vett részt. De nemcsak a fizikai élet terén kereste a nemesítő szórakozást, hanem rajzolással is foglalkozott. A „Rongyos cipő” című grafikus munkájával az önképzőkörben tíz-koronás aranyat kapott jutalmul. Rajzkészsége és tehetsége később is teret kért. Egyébként ifjúkori sajátkezű önarcképét az 1. ábrán láthatjuk. Az érettségi vizsga után 1896-ban Budapesten a Műegyetemre iratkozik be. Az abban az időben a mai Múzeum körúton levő műegyetemen nem volt köny­­nyű munka a tanulás. A szigorú professzorok előadásairól nem voltak tan­könyvek, de még sokszorosított jegyzetek sem. Nem lenne teljes és hű Zámor Ferenc képe, ha elhallgatnók, hogy ezek mellett a nehézségek mellett az akkor 242

Next

/
Oldalképek
Tartalom