Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Gombás Tibor: Jendrassik György
Ugyanekkor a Ganz-Jendrassik motorok holland licenciavevőjének, a Stork gyárnak igazgatója, Labrijn, 2000 RM pályadíjat nyert az általa konstruált tolatómozdonyért, a Ganz-gyár Vagonszerkesztésének főmérnöke, Jób Imre pedig speciálisan a motorkocsik részére alkalmas forgóváz-szerkezetért 1500 RM jutalmat kapott. Mind a tolatómozdonyba, mind az említett forgóvázas motorkocsikba Ganz-Jendrassik motorokat építettek be hajtógépnek (92). Mialatt fáradhatatlanul dolgozott motorainak kifejlesztésén, amelyek ekkor már más földrészekre is eljutottak, nevét pedig megörökítették a technika történetében, közben állandóan foglalkozott egy másik hasonlóan nagyjelentőségű találmányával, a gázturbinák megvalósításával is. Erre vonatkozó első két szabadalmát 1929. március 12-én és 22-én nyújtotta be, az elsőt saját neve alatt, a másodikat a Ganz-gvárral közösen. A vállalat mint benyújtó társ csak ezen az egyetlen alkalommal szerepel a gázturbina szabadalmaknál, mert nem szándékozott a gázturbina gyártását bevezetni és ezért nem is vett részt a kifejlesztésben. Hogy a gázturbina ügyet mégis cégszerűen lehessen intézni Jendrassik György 1936-ban megalakította a Találmánykifejlesztő és Értékesítő K. F. T-t, amelynek ő lett a vezetője, helyettese a Ganz Vagongyár szolgálatától megvált — már említett — Huszár Béla, alkalmazottai pedig pár fiatal g épészmérnök és néhány Ganz-beli osztályáról való kisegítő munkaerő. A Találmány kifejlesztő költségeit kezdetben Jendrassik maga fedezte, de rövidesen sikerült neki az Iparügyi Minisztérium jelentős támogatását is megszerezni. Szerkesztési irodája a Ganz Vagongyárban kapott helyiséget, kísérletei pedig Árpay Károly finommechanikai kisüzemében (Nagyszombat utca) folytak. Kapcsolatát a Ganz Vállalattal emellett továbbra is fenntartotta.* Az elméleti előkészítés után 1937-ben megindulhattak a gázturbina kísérletek, amelyet 1938 végére páratlan siker koronázott: megszületett a világ első, önálló tüzelőtérrel rendelkező kis gázturbinája 100 lóerős teljesítménnyel és 21,2% gazdasági hatásfokkal. Ezzel végétért a gázturbina két évszázados vajúdása. Eddig még csak nagy egységek, ennél sokkal rosszabb hatásfokkal működtek, ilyen kis teljesítménnyel azonban csak a Brown Boveri (Baden, Svájc) által előállított feltöltőturbina előzte meg, de az nem rendelkezett önálló tüzelőtérrel, hanem a belsőégésű motorok kipufogó gázainak hőjét és kinetikai energiáját használta fel. Ezzel a gázturbina felhasználásának új területeit nyitotta meg Jendrassik György. Az elért világsikert Jendrassik György a Magyar Mérnök és Építész Egylet 1939. március 8-i ülésén ismertette hallgatóinak lelkes ünneplése közben [11]. Csak Schimanek Emil műegyetemi tanár vonta kétségbe a gázturbina jövőjét és egy rövid idő múlva ugyanott megtartott előadásában Jendrassik kísérleti * A Találmánykifejlesztő elég szerény pénzügyi keretek között dolgozott/ Egy megmaradt 1944. júl. 1-i levél szerint a társaság ügyésze arra a hónapra 295,50 P alkalmazotti kereseti adót és 100.— P forgalmi adót fizetett be [18]. 152
