Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Gombás Tibor: Jendrassik György

1891-ben bekövetkezett haláláig. Főtárgya mellett Jedlik Ányos és Eötvös Lóránd tanársága között a fizikát is előadta és az oktatás mellett számos műszert is szerkesztett. Érdemeiért a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai sorába választotta.

Jendrassik Jenőnek és feleségének, Raggamli Fluck Ilonának egy kiskorál an elhunyt lánya és négy fia volt, akik mind neves emberek lettek: Ernő, a híres ideggyógyász és belorvos, ugyancsak akadémiai rendes tag, akinek születési centenáriumát 1958-ban ünnepelte meg az ország; Jenő korának elismert festőművésze, évtizedekig a Képzőművészeti Társulat igazgatója és a Műcsarnok kiállításainak rendezője; Alfréd, oki. építész, h. államtitkár, számos középület és kórház tervezője.

Jendrassik Jenőnek negyedik fia Kornél, György édesapja, aki 1868-ban született, gépészmérnöki oklevelet szerzett és eleinte posta és távirda mérnök, majd élete nagyobbik feléken szabadalmi tíró volt. Főhivatása mellett talán még jelentősebb a mérnök-társadalmi téren kifejtett tevékenysége, melyet a mérnökség akkori fórumán, a Magyar Mérnök és Építész Egyletben fejtett ki, amelynek évtizedekig titkára, könyvtárosa és végül legjelentősebb szakosztályának, a gépészeti és gyáripari szakosztálynak elnöke volt. Ő hívta életre az Elektrotechnikusok Egyesületét is.

Jendrassik Kornélnak és feleségének, Kégl Arankának másodszülött gyermeke volt György, akiről még bővebben lesz szó. Legidősebb fiúk az 1896-ban született Lóránd orvos lett és a pécsi, majd kolozsvári egyetemeken való működése után 1945-ben a budapesti tudományegyetemen az élettan professzora és egy kísérleti osztály vezetője lett. Jelenleg nyugdíját élvezi. Harmadik gyermekük Aurél filozófiai doktorátust szerzett s utána ismeretlen októl megvált az élettől. Negyedik gyermekük Kornélia férjezett Gyarmathv Istvánné.

Ebben a szellemi kiválóságokkal dicsekvő családban született Jendrassik György.

Bátyja jellemzése szerint kis termetű, lassú növésű, játékos kedvű, élénk, de amellett vásott, követelődző gyermek volt, aki feltűnő makacssággal kitartott kívánságai mellett. Ezektől már gyermekkorában felismerhetjük későbbi nagy akaraterejét és céltudatosságát. Korán elkezdett szerkezeteket, járműveket fabrikálni, de úgy is mondhatjuk „alkotni” és tízéves kora körül szép sikereket ért el az akkor elterjedt repülőgépmodellezésben.

Középiskoláit a Horánszky utcai reálgimnáziumban végezte. Könnyen tanult, de eleinte csak közepes tanuló volt. A mennyiségtan'és fizika iránt különös érdeklődést árult el, hatodikos korában tudott differenciálni és integrálni és repülőgép szárnyak légellenállási képleteit vezetgette le. Képességeire fizika +anára, dr. Korányi Dénes, fel is figyelt. Az 1916-ban letett érettségijén már ő volt osztályának egyik legjobb, sőt talán legjobb tanulója. Ugyanekkor dicséretet nyert a végzett középiskolások számára kiírt Eötvös Lóránd mennviségtani versenyen, fizikából pedig elnyerte az akkor elsőízben kiadott Károly Irén díjat.

146

J